A tartalomból:
Az Európai Unió meg akarja tiltani az orosz cseppfolyósított földgáz tranzitját a kikötőin keresztül. Brüsszel szerint ez évi 3,5 és 5 milliárd euró közötti veszteséget jelentene Moszkva számára. Az EU már tizenhárom szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, hogy megpróbálja korlátozni a Moszkva számára az Ukrajna elleni háború finanszírozására rendelkezésre álló bevételeket - például az orosz olaj EU-ba történő behozatalának betiltásával vagy a hordónkénti ár korlátozásával. Szerdán a tagállamok fontolóra vették az uniós kikötőkben végzett - hajóról hajóra történő - átrakodási műveletek betiltását. Ennek értelmében már nem lehetne európai kikötőkön keresztül orosz cseppfolyósított földgázt harmadik országokba irányítani.
Az Európai Unió 27 tagállama szerdán elvi megállapodásra jutott a kontinensen befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyonból származó bevétel felhasználásáról. A megállapodás, amelyet uniós miniszteri szinten még meg kell erősíteni, hónapok óta tartó viták után született arról, hogy miként használják fel az orosz államnak az Ukrajna megtámadása után befagyasztott vagyonát. „Nem is lehetne erőteljesebb szimbólum, sem jobb felhasználása ennek a pénznek, mint felhasználni Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére” - üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az X-en közzétett üzenetében.
Washington felajánlja, hogy több tízmilliárd euróval segíti az eladósodott Ukrajnát azon túl, hogy az Orosz Föderáció befagyasztott 280 milliárd eurós állami vagyonából származó jövőbeli kamatokat kívánják Kijevnek adni. Erről a Financial Times számol be. A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-csoport megosztott abban, hogy mit kezdjen a Nyugat által Ukrajna elleni háború kezdete óta befagyasztott orosz vagyonnal. Oroszország befagyasztott eszközeinek több mint kétharmada az unióban van zárolva, az érintett európai pénzintézetek továbbra is kezelik, forgatják, így évente mintegy 3,6 milliárd dollár nettó nyereséget hoz. Az orosz központi bank által belgiumi alapkezelőknél tartott tőke kamatát tervezik Ukrajnának adni. Az Egyesült Államok azt javasolta a G7-es szövetségeseinek, hogy hozzanak létre egy mechanizmust legalább 50 milliárd dollár értékben kötvénykibocsátásra, amelyet az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeiből származó nyereség biztosít.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a londoni Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetében tartott beszédében bírálta az EU jelenlegi vezetését, és úgy vélte, hogy a blokk biztonsága és versenyképessége az elmúlt öt évben romlott, ami indokolja a brüsszeli vezetőváltást. A miniszter emellett kiemelte Magyarország három fő prioritását a soron következő magyar elnökségre: A nyugat-balkáni államok uniós csatlakozásának felgyorsítása, hangsúlyozva, hogy a hosszan tartó késlekedés aláássa a bővítési folyamat hitelességét. Az illegális határátlépések megakadályozására irányuló erőfeszítések megerősítése, hangsúlyozva, hogy a migránsoknak az első biztonságos országban kell maradniuk, ahová eljutnak.
A nyugati szankciók ellenére az orosz haditechnikai eszközök behozatala 2022 közepe óta megugrott, és jelenleg mindössze 2%-kal marad el az ukrajnai katonai agresszió előtti szintektől - derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es elemzéséből. Csak 2023-ban Oroszország 12,5 milliárd dollár értékben szerzett be harcászati termékeket, amelyek 40%-át olyan helyeken - többek között Ausztráliában, Kanadában, az EU-ban, Japánban, Tajvanon és az Egyesült Államokban - működő vállalatok gyártották, ahol állítólag exportellenőrzés van érvényben - olvasható a brüsszeli Bruegel agytröszt nemrég közzétett jelentéséből. „Az ember felállít egy szankciórendszert, amely fél évig működik, aztán megszűnik.
A vártnál gyorsabb ütemben fejlődik az orosz hadsereg, mondta a norvég csapatok főparancsnoka a Breaking Defense című lapnak. Eirik Kristoffersen arról beszélt, hogy Oroszország „lényegében átállt a háborús gazdaságra”, és most már gyorsabban képes fegyvereket gyártani, mint 2023-ban. Hozzátette: "Oroszország is tanult a 2022-es kudarcokból. Megtanulták a leckét, és felhasználják az eredményeiket. Közben Közép- és Nyugat-Európa országai mostanra többet költenek fegyverkezésre, mint a hidegháború végén, derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI által közzétett jelentésből. 2022-ben és 2023-ban a védelmi és biztonsági kiadások Európa-szerte átlagosan 16 százalékkal nőttek, 2023-ban elérték az 552 milliárd eurót Lengyelország például 2014 óta több mint a duplájára növelte a fegyverkezésre szánt költségvetését.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Moszkvába érkezett szerdán, ahol részt vesz az Eurázsiai Gazdasági Unió Legfelsőbb Gazdasági Tanácsának ülésén és találkozik Vlagyimir Putyinnal is. „A mai találkozót az Eurázsiai Gazdasági Unióról szóló alapító szerződés 2014-ben Asztanában történt aláírásának tizedik évfordulójára időzítették” - mondta Pasinján. „Az Eurázsiai Gazdasági Unió fennállásának 10 éve alatt a tagállamok közötti szoros gazdasági interakciók platformjává vált, amely jelentős az országaink gazdasága számára”.” „Az örmény fél következetesen kiáll az Eurázsiai Gazdasági Unió-szerződés alapjául szolgáló alapelvek betartása mellett, és kifejezi készségét az összes tagállammal való aktív együttműködésre a gazdasági együttműködés választott paradigmájának továbbfejlesztése érdekében” - tette hozzá Pasinján, akinek országa januárban vette át a blokk soros elnökségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök hasonlóképpen hangsúlyozta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió valamennyi országa profitált a blokkban való tagságából.
