– Orbán Viktor miniszterelnök egy hete mondta ki először, hogy május harmadikára fut fel a koronavírus-járvány a csúcsra. Múlt pénteki rádióinterjújában közölte, hogy a védekezés első szakasza e hét végén lezárul, május negyedikétől következik a védekezés második szakasza, amikor fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet Magyarországon. Ön is megerősítette a csütörtöki online tudományos konferencián, hogy a járvány elleni intézkedések kiválóan működnek, a tetőzés május harmadika körül várható, de az országos, tömeges fertőzést eddig sikerült elkerülni Magyarországon. Minek tulajdonítja a sikert?
– A koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntési mechanizmus komoly tudományos alapokra, matematikai és epidemiológiai modellszámításokra támaszkodik. Ezek alapján dolgoztuk ki és ültettük át a gyakorlatba az úgynevezett csúszó mód szabályozást. Ennek lényege egyszerűen fogalmazva a húzd meg, ereszd meg – ez azt jelenti, hogy három kritérium optimális viszonyát kell tudni meghatározni és folyamatosan szabályozni: az egyik a vírus terjedésének egészségügyi következményei, különösen a kórházi kezelésre szoruló betegek száma, a másik a gazdaság állapota, a harmadik a társadalmi, közösségi élet minősége.
– Ez konkrétan hogyan valósult meg eddig, és mi változik jövő hétfőtől?
– A március tizenegyedikén kihirdetett veszélyhelyzet és rendkívüli jogrend keretében számos szigorító intézkedést, például a határzárat, a kórházi és házi karantént, a közösségi rendezvények leállítását, március huszonnyolcadikától pedig kijárási korlátozást vezettünk be. Mindennek az volt a célja, hogy a fizikai érintkezések drasztikus csökkentésével a lehető legjobban lassítsuk a járvány terjedését, és időt nyerjünk az egészségügyi rendszer felkészítésére, a szükséges kórházi kapacitások kiépítésére, a védőeszközök beszerzésére. Ez volt a „húzd meg” szakasz, amikor a vírus terjedését sikerült kordában tartani, de ezt a helyzetet a gazdaság lelassulása és a közösségi élet lefagyása, az emberek kimerülése miatt nem lehet sokáig tartani. Ezért tervezzük a jövő héttől az „ereszd meg” fázist, amikor fokozatosan, szigorú menetrend szerint enyhítünk a korlátozásokon, újraindítjuk az ország életét és a gazdaságot. A személyes kontaktusok számának növekedésével várhatóan nőni fog a fertőzöttek és a súlyos betegek száma, de az ő megfelelő ellátásukra már fel vagyunk készülve. Ha a járvány túllépne az előre meghatározott mértéken, akkor ismét jön a „húzd meg”, tehát szigorítunk, így megint lelassítjuk a vírus terjedését. Ezzel a csúszó szabályozással tudjuk kézben tartani a járványt, ez a logikája a kormányzati döntéseknek.
– Miért pont a májusi első hétvégén ér véget a védekezés első, szigorú szakasza?
– Az első fázist akkor szabad befejezni, ha a vírus terjedésének mértéke már kezelhető, és megvannak azok az eszközeink, hogy ha ismét nő a fertőzöttek száma, akkor a fertőzést vissza tudjuk húzni, és a súlyos betegeket el tudjuk látni. Tizenhét olyan eszközrendszert fejlesztettünk ki, ami ahhoz szükséges, hogy bárhol be tudjunk avatkozni, és kezelni tudjuk a helyzetet. Ez olyan, mint egy háborús helyzet, csak nem puskával lövünk az ellenségre, hanem matematikával, gyógyszerrel, védőeszközökkel meg olyan adminisztratív, széles körű korlátozó intézkedésekkel, amelyek azt eredményezik, hogy a vírus terjedése alacsony szinten marad. Magyarország ebben sikeres volt eddig, ezt az Egészségügyi Világszervezet is elismeri, és mivel a matematikai számítások, tudományos elemzések szerint május elején várható a lokális csúcs, ami után csökkenni fog a vírus terjedése, ezért tudunk most már átlépni a második fázisba.
– A lazító lépéseket nyilván nem lehet olyan gyorsan bevezetni, mint a szigorításokat. Mi várható?
– Valóban, technikailag egyszerűbb volt mindent elnyomni: elrendelni a határok lezárását, az egyetemek, iskolák bezárását, a kijárási korlátozást. Most jön a nehezebb döntési szakasz, amikor szükséges az a beavatkozási képesség, hogy ezt a húzd meg, ereszd meg módszert optimálisan alkalmazzuk. Már megvannak az irányító, szabályozó, beavatkozó eszközeink, a szenzoraink, amelyekkel mérjük a vírus terjedését. Nem könnyű feladat, hogy hasonló szinten tudjuk tartani a járványt, amit a teljes elfojtással elértünk, úgy kell finomhangolnunk a korlátozásokat, hogy a gazdaságnak és az embereknek ne legyen rossz, mégse terjedjen jobban a vírus.
A teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható.
Magyar Hírlap
