Bánki, Kósa és Deutsch is másról beszél – a MOB kivár

A múlt pénteki bejelentés – miszerint a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást gyűjtött össze – ingatta meg a budapesti olimpia pályázat ügyét, egy évvel annak beadása után. A negyedmillió népszavazáspárti aláírás után a Fidesz politikusai egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, a frakcióvezető még aznap igyekezett a fővárosra tolni a felelősséget.

„Én néha csak kapkodom a fejem, hogy mi van körülöttem, és hozzáteszem, hogy az ügy körül is, megint kezd egy őrület lenni, ami itt kialakult” – ezt mondta Tarlós István a Hír TV-nek vasárnap este, majd hétfőn újabb fordulat következett a kormánypárti álláspontban. A fideszes Bánki Erik már egy országos népszavazás lehetőségét pedzegette. „Ha odáig eljutunk, hogy erről népszavazást kell kiírni, akkor azt érdemes megfontolni, hogy Magyarország egészét érintő népszavazást kell kiírni, hiszen már a fejlesztések jó része Budapestet érinti, mégiscsak a nemzeti költségvetést terhelik bizonyos kiadások. És azt gondolom, hogy akkor ez ügyben érdemes megkérdezni az egész ország véleményét, akár nemzeti konzultáció, akár népszavazás formájában” – fogalmazott a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke.

Párttársa, Kósa Lajos éppen ezzel ellentétes állásponton van. „Olimpiaügyben országos népszavazás nem kezdeményezhető és nem is tartható. Mindegy, hogy ki mit mond, olimpiaügyben a Kúria jogerős döntése szerint országos népszavazás nem lehetséges, nem kezdeményezhető, nem rendelhető el, innentől kezdve szerintem teljesen mindegy, hogy ki mit mond” – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.

Nem egyértelmű

A Kúria azonban csak az olimpiai játékok rendezéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről kezdeményezett referendumról döntött, vagyis a kérdés másként szólt, mint a jelenlegi budapesti népszavazási kezdeményezés. A helyzet az alkotmányjogász szerint sem egyértelmű.

„Nyilván egy ilyen jellegű kérdésről, mint az olimpia, semmi nem teszi kötelezővé a népszavazást, viszont legitimációs szempontból rendkívül jelentős tényező lenne a népszavazás. Ami ennek az ügynek a sajátossága, legalábbis én amiben a sajátosságát látom, az az, hogy az olimpia rendezése az egy országos relációjú esemény. Az olimpia rendkívüli mértékben meghatározza az egész nemzetgazdaság működését, hihetetlen mértékben érinti az egész állami költségvetést, viszont az a sajátosság, hogy a NOB-hoz városoknak kell benyújtaniuk pályázatot. Ez teszi egy kicsit még érdekesebbé és vitathatóbbá a kérdéskört” – jegyezte meg Cservák Csaba alkotmányjogász.

A Magyar Olimpiai Bizottság lesz az utolsó, aki lemond a budapesti játékokról – tette világossá a szervezet elnöke keddi sajtótájékoztatóján. „A Magyar Olimpiai Bizottság nyújtja be a pályázatot, természetesen közösen a pályázó várossal. Ugyanakkor van ennek egy harmadik lába: az állami szerepvállalás, az a garancia, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy ilyen pályázatot beadjunk. Ezért úgy gondolom, hogy e tekintetben ha a három lábból bármelyik is meggyengül, bármelyik területen is az a döntés születik, hogy nem látják már esélyesnek a pályázatot, és ezért megteszik a javaslatot, akkor természetesen ahhoz a Magyar Olimpiai Bizottság csatlakozni fog. Mi nem fogjuk kezdeményezni a 2024-es pályázat visszavonását” – húzta alá a MOB elnöke.

A fideszes Borkai Zsolt egyébként magánemberként a budapesti helyett inkább egy országos népszavazást támogatna az olimpiáról, mivel annak költségeit a magyar adófizetők állnák, a referendumot ugyanakkor elkésettnek tartja. Szerinte az most már inkább rontaná a magyar pályázat esélyeit. „Mint magánember vagy mint egy vidéki ember, aki Győrben él, az elgondolkodik ilyenkor azon, hogy egyébként a legtöbbet támadott költségek tekintetében valóban jogos-e az, hogy csak és kizárólag budapesti emberek mondják ki azt, hogy Magyarország, azaz Budapest rendezzen olimpiát. Vagy az ország azon emberei, akik erre jogosultak, tehát az egész Magyarországon élő polgártársaink, akik egyébként az adót ugyanúgy befizetik, ugyanúgy, ha már itt tartunk, 2024-ben az ő pénzükből is lehetne megvalósítani a fejlesztéseket és egy ilyen hatalmas olimpiát” – fogalmazott a Hír TV-nek.

Az olimpiarendezés gondolatát egyébként még első kormányzása idején Orbán Viktor vetette fel. 2002-ben a Fidesz több mint félmillió aláírást is gyűjtött érte és támogatott volna egy népszavazást is. A terv 2003 áprilisában, a Medgyessy-kormány idején ért véget, miután a szocialista kabinet közölte, hogy a 2012-es játékok rendezésére a kabinet nem vállal garanciát.

Deutsch visszavonná

Deutsch Tamás az olimpiai pályázat visszavonását tartja az egyetlen felelős döntésnek. A Fidesz európai parlamenti képviselője a Facebookon írt arról, hogy a népszavazás kiírásáért összegyűjtött negyedmillió aláírással szertefoszlottak Budapest győzelmi esélyei. A kormánypárti politikus szerint a Momentum Mozgalom és a hozzájuk csatlakozó ellenzéki pártok sikeresen megakadályozták a jóakaratú emberek közös ügyét.

Kitart a Budapest 2024 Zrt. is

A közbeszerzéseket egyelőre nem függesztette fel az olimpiai pályázatot irányító állami cég: a Budapest 2024 Zrt. január végén írt ki pályázatot teljes körű utazásszervezésre. A szerződés március végétől az év végéig szólna. Elvileg a nyertes cég feladata lenne megszervezni a magyar delegáció limai útját, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án a perui fővárosban választja ki azt a várost, amely megrendezheti a 2024-es játékokat. A Budapest 2024 az utazásszervezésre kiírt közbeszerzés egyes részleteit módosította, de az eljárást nem törölte, miközben az olimpiai pályázattal kapcsolatos kifizetéseket szünetelteti.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság figyelemmel kíséri az olimpiai pályázat körül kialakult magyarországi helyzetet – mondta a testület szóvivője a Hír TV-nek. Mark Adams szerint a kialakult vita belpolitikai jellegű.