Róna Péter: Kifele tartunk Európából
2017. május 23., kedd 20:15, frissítve: szerda 08:27
A Magyar Nemzet Szalonon Róna Péter erős és borúlátó kijelentést tett, miszerint Magyarország esélye arra, hogy felzárkózzon Nyugat-Európához immár elveszett, hazánk történelmileg abban a zsákutcában vergődik, amibe legkésőbb az első világháború után belekerült.
„Magyarországnak egyszerűen nem sikerül kialakítani egy olyan társadalmi, illetve gazdasági, illetve erkölcsi paradigmát, amivel besimulhatna az európai civilizációba és az európai rendszerbe” – jelentette ki Róna Péter a Newsroom című műsorunkban.
Uniós támogatásokból élünk
A közgazdász szerint egyszerűen nem igazak azok a kormány által képviselt állítások, melyek szerint a magyar gazdaság dübörög és a saját lábán áll.
„A magyar gazdaság ez EU-támogatásokból, az emigránsok hazautalt pénzeiből és a multinacionális cégekből él. Ezen kívül a magyar GDP-ben nincs semmi, aminek alapján egy életképes, fejlődőképes nemzetet el lehetne tartani. Ha ezt a három tételt kivesszük a körből, akkor nem marad az, amire szüksége lenne egy virágzó társadalomnak” – jelentette ki a közgazdász, hozzátéve: a kormány állandóan ki akarja vezetni Magyarországot az unióból.
„Amikor állandóan az van, hogy az Európai Uniót, Brüsszelt, a nyugat-európai politikusokat ócsárolják, akármi történik a világban, minden arra mutat, hogy Európa nem jó, és hogy mi milyen jók vagyunk, mert ugye ez az Orbán-kormány üzenete, akkor jó, rendben van, tessék kilépni az unióból” – folytatta a professzor.
Az Oxfordi Egyetemen is oktató szakértő úgy véli, Orbán Viktor csak addig akar jó kapcsolatot ápolni az EU-val, amíg küldik a pénzt, a támogatásokat. Azonban a pénzküldésnek nemsokára vége, Orbán Viktor pedig addig is igyekszik felkészíteni Magyarországot az Európai Unióból való távozásra, mivel Magyarország „nem találja a helyét” az Európai Unióban.
Megbukott a magyar erkölcs?
Az Európai Unió megalakulásakor eldöntötték, hogy az egyezmény célja egy közös európai sors kidolgozása és létrehozása – emlékeztetett Róna –, az Orbán-kormány azonban nem akar közös sorsot vállalni Európával.
„Ő a magyar szuverenitás mellett kardoskodik. Nem lehet a magyar szuverenitás mellett kardoskodni és ugyanakkor Európa részévé válni” – jelentette ki Róna Péter, majd így folytatta: európai szempontból Magyarország erkölcsi értékelése nagyon nagyot bukott, nagyot süllyedt. Tehát, ez az egész hozzáállása a menekültekkel kapcsolatban az európaiak számára egy elfogadhatatlan hozzáállás. És ez a hozzáállás, amit a kormány kifejtett, élvezi a magyar társadalom jelentős támogatását. Na, most, ettől kezdve, az európaiak szempontjából nézve ez már nem egy európai viselkedés. Úgyhogy ez a törés most már nagyon komoly. Tehát már félig-meddig kifele tartunk Európából.
A bérunió csak álom
A professzor elmondta álláspontját a bérunióval kapcsolatban is, és reagált Kövér László nyilatkozatára, miszerint a kelet-európai alacsonyabb keresetek valójában versenyelőnyt jelentenek az érintett országok dolgozóinak.
„Én nagyon sajnálom Kövér László nézeteit, nem kívánom ezt minősíteni, mert közgazdasági analfabetizmust tükröz, és nem is igazán érdemes vele foglalkozni” – reagált Róna, aki szerint egy valamire való kormány célja az kellene legyen, hogy a versenyerőt ne az alacsony bérek, hanem a magasabb képzettség alapján határozza meg, emellett azt kellene előnyben részesíteni, hogy a magyar munkavállalók termelékenyebbek, produktívabbak legyenek, mint a konkurencia.
A közgazdász szerint a Jobbik által megfogalmazott bérunió egy értékrend, egy cél és nem egy valós program. Úgy véli: bérunióról akkor és olyan értelemben lehet beszélni, amikor a megfelelő termelékenységhez fűződik a bérek alakulása.
A teljes interjút ide kattintva nézheti vissza.