Orbán: Nem más lábán állunk

KaG, NT, 2017. május 19., péntek 21:55
A magyar gazdaság nem mankóval jár, a saját lábán áll – ezzel a képpel próbálta érzékeltetni beszédében a miniszterelnök, hogy nem is olyan fontosak az uniós források Magyarországnak. Orbán Viktor ezt azzal látta bizonyítottnak, hogy egy magyar forrásból épülő 40 milliárdos tesztpálya alapkövét tette le Zalaegerszegen. Ezzel egy időben Lázár János Hódmezővásárhelyen beszélt arról, hogy uniós források nélkül is jól meglenne a magyar gazdaság.

„Nekünk itt van a helyünk, mi nem egy sziget vagyunk, mi egy kontinensen élünk és a sorsunk össze van kötve a kontinensen élő többi európai népével” – Orbán Viktort három hete, egy brüsszeli sajtótájékoztatón kérdezték arról, hogy Nagy-Brittanához hasonlóan kiléphet-e Magyarország az Európai Unióból. A miniszterelnök akkor cáfolt és azzal érvelt, hogy a magyarok több mint 70 százaléka támogatja a tagságot.

Egy pénteki alapkőletételen már kisebbítette az unió jelentőségét a miniszterelnök. Orbán Viktor arról beszélt, hogy első kormányzása idején, amikor Magyarország még nem volt az Európai Unió tagja, akkor is képes volt 4 százalék fölötti gazdasági növekedést elérni.

„A magyar kisebbrendűségű érzés egyik állandó megnyilvánulási formája, amikor azt lehet hallani, hogy az EU-s támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon. Éppen most 4 százalék fölé lendültünk az év első negyedévében, mindenkit szeretnénk emlékeztetni, hogy ez a tesztpálya az élő bizonyíték, hogy mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk. Vannak saját erőforrásaink és képességeink, és saját erőből, kizárólag saját erőből képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre” – hangsúlyozta a kormányfő.

Egy rugóra járt az agya a miniszterelnöknek és Lázár Jánosnak. A kancelláriaminiszter is épp az első Orbán-kormány teljesítményére hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy uniós források nélkül is jól meglenne a magyar gazdaság.

„1998 és 2002 között 4-5 százalékos gazdasági növekedés volt az EU forrásai nélkül. Tehát az EU-tól visszakapott pénzek nélkül produkált a magyar gazdaság 4-5 százalék közötti gazdasági növekedést. Ezt azért nagyon fontos dolog hangsúlyozni, mert a magyar vállalkozókban és a magyar kormányban együttműködés esetén még külső források nélkül is meglehet a 4-5 százalékos gazdasági növekedés esélye” – fejtette ki Lázár János.

A jegybank korábbi elnöke úgy látja, az uniós tagság előtt éppen az EU-s csatlakozásra való felkészülés vonzotta a tőkét és okozott gazdasági bővülést. Bod Péter Ákos hozzátette: uniós források nélkül nem lenne gazdasági növekedés Magyarországon.

„A KPMG és a gazdaságkutató számítása szerint, a beszívott, felhasznált pénzek nélkül, körülbelül nulla lett volna a növekedés az elmúlt néhány évben. Bárki utánaszámolhat, tavaly olyan 5-6 milliárd euró dőlt be uniós alapokból, és a nemzeti össztermék nőtt olyan 3 milliárd eurónak vagy dollárnak megfelelő összeggel. Bárhogy számoljuk. Azt lehet látni, nem tudom elképzelni, hogy ha nem lett volna pénz, de ezek nélkül egyáltalán nem tudtunk volna fölkapaszkodni a 2-3 százalékos szintre” – mondta Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke.

A kormány 2017-ben elsősorban munkahelyteremtésre, beruházásokra és gazdaságélénkítésére fordítja az uniós forrásokat.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása