Csak egy évre emelkedik a tanárok bére, és lehet, hogy nem is mindenkié

Az Országgyűlés még tavaly júliusban – a szakszervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül – döntött arról, hogy elmarad az úgynevezett pedagógus-életpályamodell részeként tervezett béremelés utolsó szakasza, ami idén szeptemberben lett volna esedékes. Az eredeti, még négy éve bevezetett modell szerint most lett volna esedékes a béremelés utolsó, 3,5 százalékos szakasza. Hónapokig azonban úgy nézett ki, hogy a béremelés teljesen elmarad, majd májusban (a pedagógusszervezetek tiltakozásait követően) a parlament ismét módosította az oktatási törvényt.

Csak a választásokig emelkedik a tanárok bére

Az új jogszabályba már az került bele, hogy idén szeptembertől differenciáltan emelkednek a pedagógusbérek, azaz a béremelés mértéke különböző okoktól függhet: hogy mennyit dolgozott egy tanár korábban, milyen végzettséget szerzett és hasonlókon. Arról, hogy pontosan ki és mekkora béremelést kaphat, nem született döntés, a kormány azt ígérte, a részleteket majd egy külön rendeletben tisztázzák.

Ez a rendelet azonban azóta sem született meg. Ehelyett a tanév kezdete előtt pár nappal arról tájékoztatták az iskolákat, hogy az Oktatási Hivatal az igazgatókra bízza a fizetésemelés mértékének megállapítását: minden iskola lényegében egy keretet kap, amiből minden tanárnak 3,4 százalékos béremelés jut (ami nem sok, ez egy pályakezdő tanár esetében kb. 6000 forintos emelést jelent). Ezt a pénzt azonban az iskolák úgy oszthatják el a tanárok között, ahogy jónak látják. Az OH közlése szerint az intézményvezetőknek kell egy szempontrendszert kidolgozniuk, ez alapján kaphat egy-egy pedagógus magasabb vagy alacsonyabb béremelést. Elképzelhető tehát, hogy lesznek olyan tanárok, akiknek egyáltalán nem emelkedik a fizetése idén.

Ennél is kellemetlenebb meglepetés viszont, hogy kiderült, a béremelést (az életpályamodell korábbi intézkedéseivel ellentétben) „határozott időre” írják elő, azaz csak a mostani tanévben nőnek a tanári fizetések.

PSZ: Ez ellentmond az életpályamodellnek

A döntés a pedagógus-szakszervezeteknél is kiverte a biztosítékot. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szeptember elején felszólította az igazgatókat, hogy ne differenciáljanak a béremeléssel, mindenkinek egyenlő, 3,4 százalékos emelést kérjenek, mivel súlyos bérfeszültséghez vezethet, ha az igazgatók elkezdik egyes tanárok rovására emelni a fizetéseket. A nagyobbik szakszervezet a kormányt kéri a szabályozás azonnali visszavonására. „A Pedagógusok Szakszervezete a minap a leghatározottabban (levélben) kérte Palkovics László államtitkárt: intézkedjék, hogy a 2017. szeptember 1-jén esedékes illetményemelés differenciálása elmaradjon, így minden érintett megkapná a kormány által korábban megígért illetményemelés utolsó, rá eső összegét” – írták a Hír TV.hu-nak eljuttatott közleményükben.

A PSZ szerint emellett alkotmánysértő is lehet az életpályamodell új szakasza, hiszen a korábban meghozott törvényben határozatlan időre szóló, egységes béremelés szerepelt, így szerintük a mostani szabály visszamenőleges szabályozást jelent.

Nincs az inflációhoz kötve

A szakszervezet kifogásolja azt is, hogy az emelések ellenére a pedagógusbérek valódi értéke alig növekszik. A fizetések számítása az úgynevezett illetményszorzók segítségével történik. Azaz van egy alapbér, amihez még hozzáadódnak újabb és újabb százalékok, attól függően, hogy a pedagógus például mennyi ideje dolgozik, milyen diplomát szerzett vagy részt vett-e továbbképzéseken.

Korábban az alapbért a minimálbérhez kötötték, vagyis automatikusan emelkedett az éves minimálbérrel azonos mértékben (ez garantálja, hogy az infláció ellenére is megőrizzék az értéküket a bérek, mivel a minimálbért is az éves inflációhoz igazítva emelik). Csakhogy ezt az automatikus emelkedést 3 éve eltörölték. Ennek következtében a minimálbér hamarosan megelőzi a tanári alapbért: egy pályakezdő, főiskolát végzett pedagógus alapbére ma 177 118 forint, míg jövő év január 1-től a garantált bérminimum 180 500 forint lesz.

Reálértékben alig emelkedett a tanárok bére

A 2013-ban indított életpályamodell 4 év alatt nagyjából átlagosan 34 százalékos béremelést jelentett (ebből 3,5 százalék csak egy évre vonatkozik), ebből azonban le kell vonni az időszakban mérhető inflációt. 2013 után az éves infláció jellemzően egy százalék alatt volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank viszont idén és a jövő évre már magasabb áremelkedésekre számít: idén az NGM 1,6, a jegybanki szakértők 2,4 százalékos inflációval számolnak, ami jövőre 3 százalékig is felmehet, vagyis az idei béremelés (ami jövő őszre már meg is szűnik) teljesen elveszti az értékét.

A pedagógus életpályamodell bevezetésével egy időben jelentősen nőttek a tanárok munkaórái és a kötelező óraszámok. Előírták a délután 4-ig tartó kötelező ügyeletet, és (függően attól, mit tanít egy pedagógus), 26-ra emelték fel a kötelező óraszámot (korábban egy középiskolai vagy általános iskolai, nem szaktanítást végző pedagógus kötelező óraszáma 22 volt). Vagyis, ha a jól hangzó 34 százalékos béremelésbe belekalkuláljuk az inflációt és a munkaerő emelkedését, már sokkal kevésbé tűnik nagylelkűnek az életpályamodell béremelése.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága korábban azt követelte, hogy a pedagógusilletmény megállapításához szolgáló úgynevezett vetítési alapot (jelenleg 101 500 Ft) idén legalább 30 százalékkal növeljék. Ezt az idei költségvetési törvény elfogadása előtt a parlament nem tárgyalta érdemben. A tanév elején érkezett hírek miatt a PSZ elnöke, Galló Istvánné megismételte ezt a követelést, az ügyben levelet írt Balog Zoltán Emmi-miniszternek és Orbán Viktornak.