Pjeter Shala kedden kezdődött tárgyalásán Alex Whiting, a törvényszék ügyésze emlékeztetett arra, hogy a most 59 éves vádlottat, akit 2021-ben tartóztatták le Belgiumban, négyrendbeli háborús bűncselekménnyel vádolják. Ezeket 1999 májusa és júniusa között követte el az észak-albániai Kukes városában, közel a koszovói határhoz - mondta.
Az ügyész állítása szerint Shala egy olyan bűnözői csoport tagja volt, amely legalább 18 embert vett őrizetbe, tartott fogva illegálisan és bántalmazott súlyosan, például vasrúddal verve őket. A bántalmazottak főként koszovói albánok voltak, akiket azzal vádoltak, hogy együttműködnek a szerbekkel.
Az ügyész elmondta továbbá, hogy Shala gyilkosságot is elkövetett: részt vett egy férfi megverésében, majd lábon lőtte, aminek következtében az áldozat több órán keresztül tartó szenvedés után elvérzett. Alex Whiting kiemelte: elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Shala elítéléséhez.
A beszámolók szerint Pjeter Shala tárgyalásának első meghallgatásán ártatlannak vallotta magát, és azt mondta: az ellene felhozott vádak kitaláltak. "Nem fogadok el semmit, mindez kitalált" - hangoztatta.
Pjeter Shala kedden megkezdett tárgyalása a második, amely a különleges bíróság előtt zajlik. A bíróság decemberben kínzásért és gyilkosságért 26 év börtönbüntetésre ítélte Salih Mustafát, a koszovói hírszerző ügynökség volt vezetőjét.
Beszámolók szerint áprilisban várhatóan megkezdődik Hashim Thaci volt elnök pere is, akit gyilkosság mellett azzal is vádolnak, hogy vezető szerepet vállalt gerillaakciókban az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején. A hágai vádhatóság 2020. június 24-én emelt vádat Thaci és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg más egykori tagjai ellen a szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, és 2015-ben kezdte meg munkáját. A bíróság székhelye azért Hága - és nem Pristina -, mert a nemzetközi közösség attól tartott, hogy Koszovóban könnyebben megfélemlíthetik azokat a tanúkat, akik együttműködnének a testülettel.
A nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.
Az UCK egykori parancsnokai a szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség szerint legalább száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.
MTI
