A 120 tagú országgyűlésben 108-an voltak jelen, és mind az önfeloszlatásra szavaztak, ami formaság volt, miután január elején Zoran Zaev kormányfő lemondott. Az előre hozott választást a miniszterelnök javasolta még októberben, miután az Európai Unió (EU) ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval. Az észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az EU döntését.
Zoran Zaev azért volt hajlandó lemondani, mert 2016-ban a legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a balkáni állam megbékélt Görögországgal, a nevét pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta. A brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.
A NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, Észak-Macedónia már idén teljes jogú taggá válhat.
A miniszterelnök a lemondásakor azt hangoztatta: előre hozott választást kell tartani, hogy kiderüljön, az állampolgárok szerint milyen irányba kell haladnia az országnak.
MTI
