Azerbajdzsán közlése szerint a három napja tartó összecsapások során tizenegy azeri katona és egy polgári személy halt meg.
Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője a Facebook-oldalán azt írta, hogy az azeri fegyveres erők tüzet nyitottak az Örményország északkeleti részén fekvő Berd városra. A város elleni támadásban csapásmérő drónokat vetettek be polgári célpontok ellen, de senkinek sem esett baja.
Az azeri védelmi minisztérium ugyanakkor egy közleményében azt állítja, hogy örmény tüzérségi támadás ért egy határ menti települést, de senki sem sebesült meg. A tárca még korábban azt közölte, hogy örmény tüzérségi tűz érte Agdam és Alijbeli településeket a térségben.
Az orosz Gazprom örmény leányvállalata kedden közölte, hogy az azeri határnál megrongálódott egy gázvezeték, ezért három határ menti faluban le kellett állítani a gázszolgáltatást.
Kerim Veliyev azeri helyettes védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy a harcokban életét vesztette az azeri hadsereg egyik tábornoka, Polad Hasimov vezérőrnagy, valamint Ilgar Mirzeyev ezredes. Veliyev állítása szerint július 12-én a tüzérségi összecsapásokban megöltek száz örmény katonát, megsemmisítettek harci eszközöket, valamint az örmény fegyveres erők harcálláspontját.
Az örmény-azeri határ térségében a helyzet július 12-én vált a korábbiaknál is sokkal feszültebbé. Vasárnap az azeri védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az örmény hadsereg tüzérségi eszközökkel támadást kísérelt meg az azeri állások ellen Tovuz megye térségében. A harcoknak több halottjuk volt.
António Guterres ENSZ-főtitkár a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel hétfőn. Stephane Dujarric szóvivő azt közölte, a világszervezet vezetője felhívta a feleket, hogy tartózkodjanak a provokatív megnyilvánulásoktól. A főtitkár teljes támogatásáról biztosította az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportját, amely a hegyi-karabahi konfliktus rendezésével foglalkozik.
Az Egyesült Államok elítélte az örmény-azeri határon történt összecsapásokat, és az erőszakos cselekmények azonnali befejezésére hívott fel. Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Washington felszólította a szemben álló feleket, hogy lépjenek egymással kapcsolatba, megakadályozandó a helyzet súlyosbodását. Washington a minszki csoport társelnökeként elkötelezett a tartós és békés rendezés iránt Hegyi-Karabahon - tette hozzá a szóvivő.
Törökország, amelynek számos etnikai és kulturális kötődése van Azerbajdzsánnal, a konfliktusban határozott támogatásáról biztosította Bakut.
A két ország több évtizede konfliktusban áll egymással a zömében örmények lakta Hegyi-Karabah miatt. A térség hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1994-ben véget ért, véres fegyveres konfliktus eredményeként magukat helyi örményeknek valló szakadárok ellenőrzése alá került, Baku szerint viszont Örményország hadserege is jelen van ott. A szigorúan őrzött frontvonalon időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel, a mostani összecsapás azonban a két ország határa mentén, az enklávétól mintegy 300 kilométerre északabbra történt.
MTI
