Szalay-Berzeviczy: Fontos a hazám, az olimpia fejlesztené az országot

Szalay-Berzeviczy Attila tizenkét éve azon dolgozik, hogy Budapesten legyen olimpia. Egy kerekasztal-beszélgetésen tudta meg a kormány azon döntését, hogy mégsem indulunk a 2024-es játékok rendezéséért. A Budapesti Olimpiáért Mozgalom vezetője akkor úgy reagált: „nem a Momentumot kell elővenni, hanem a kormányt, hiszen milyen nemzeti ügy az, amelyet 266 ezer aláírás semmissé tud tenni”.

A szervezet elnöke Alinda című műsorunkban azt mondta: a BOM nem rontott el semmit, hiszen ahogy változik minden, a gazdaság, a nemzetközi környezet, úgy változik az emberek hozzáállása is az olimpiához.

„Az az út, amelyet megkezdtünk 2005-ben, egy nagyon hosszú távú projektnek volt az első lépése. Az olimpia megálmodása, megpályázása, elnyerése, megrendezése, majd az egésznek a zárása általában húszéves projekt a legtöbb város esetében. Ez volt a szép idea ebben az egész olimpiaügyben. Nem a stadionépítés, nem az, hogy van két hét marha klassz sportesemény, hanem az, hogy amikor beléptünk az Európai Unióba 2004-ben, akkor egy Marshall-tervvel felérő pénztömeg várt lehívásra Magyarország számára több cikluson át. És ez bizony lehetőséget teremt arra, hogy merjünk álmodni” – mondta Szalay-Berzeviczy.

A gyenge pont az esélytelenség

A BOM elnöke szerint az olimpia ideája erős támogatottsággal bírt, de ez is volt most az egyik alapvető probléma, mivel a pályázat körül mindenki abból indult ki, hogy ha törik, ha szakad, itthon mindig van egy hatvanszázalékos támogatottsága az ügynek. Emiatt az elmúlt időszakban sokkal inkább fókuszált mindenki az igazi gyenge pontunkra, a nemzetközi harctérre, ahol Budapest kisebb esélyekkel indult.

„Tizenkét éven át folytattunk párbeszédet, csak nyilván addig, amíg nem volt olyan ellenpont az egész párbeszédben, mint amit most a Momentum megjelenített, addig nyilván lehetett róla beszélni, de az embereket nem érdekelte” – mondta Szalay-Berzeviczy, hozzátéve: ez a párbeszéd ugyanúgy fennmaradt az elmúlt három hétben is, amikor az olimpiára került a reflektor, csakhogy akkoriban nem arról szólt a diskurzus, hogy az olimpia jó vagy rossz, hanem arról szólt, hogy legyen-e népszavazás vagy ne legyen.

„A mi tagságunk ebben nem képzett egy egységet, és nem is lehetett elvárni, hisz két út van: vagy a politika dönt, és az emberek elfogadják, vagy az emberek döntenek, és a politika elfogadja. Mind a kettő legitim, mind a kettő a demokráciának egy fontos pillére. Éppen ezért, a BOM, miután nem egy pártfegyelemmel bíró szervezet, nem ugrál be átpolitizált pillanatokba. Másrészről nekünk nem az volt a kérdés, hogy legyen-e népszavazás vagy ne – mind a kettő elfogadható számunkra – hanem az, hogy olimpia igen vagy nem” – véli a vezető.

A BOM nyitott lett volna arra, hogy közösen kampányoljon a Momentummal a népszavazás érdekében, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, sőt, egyből egy olimpiaellenes irányt fogalmaztak meg az aláírásgyűjtés céljául, emellett pedig a BOM nem tudott azonosulni azzal, hogy a Momentum rövid idő után bejelentette: párttá alakulnak.

Orbánék lépése nem volt szép

Szalay-Berzeviczy egy ostromlott vár védőihez hasonlította az olimpiai pályázat elnökét és önmagát is, emellett pedig nem tartja szépnek Orbán Viktortól és Tarlós Istvántól, hogy épp akkor jelentették be a pályázat visszavonását, amikor ők egy nyílt vitán védték az ötkarikás játékok 2024-es magyarországi rendezéséről szóló terveket.

„Én azt gondolom, egy ostromlott vár védőiként ültünk, nem csak én, párhuzamosan ment egy másik vita is, ahol a Fürjes Balázs állt helyt az olimpiapártiak nevében, tehát amikor ott vagyunk kint a frontvonalban, ez nem volt szép dolog” – mondta.

A NOB nem vette komolyan a pályázókat, és nem segített nekik

A BOM a következőkben megvárja a szeptembert, hogy miként dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, ennek fényében lehet majd látni, hogy mik valójában a realitások.

„Fontos hangsúlyoznom, hogy gyakorlatilag minden politikai párt racionálisan viselkedett ebben az egész csatában. Mindenki azt hozta és azt tette, amit nagyjából várható volt tőle. Ami miatt eljutottunk ide, az nem úgy kezdődött, hogy a Momentum megjelent. Úgy kezdődött, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem vette komolyan eléggé még mindig a problémáinak az orvoslását. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság segít a pályázókon, sokkal inkább, sokkal többet, mint amit az elmúlt időszakban, akkor a pályázó városokban az olimpiapártiak könnyebben tudták volna képviselni az olimpiának a pozitívumait az ellenzőkkel szemben” – véli Szalay-Berzeviczy Attila.

A NOB észrevette, hogy zsákutcába került. A pályázó városok az olimpiák terhelt múltjával egyre nehezebb feladatok elé állnak, a NOB pedig nem segített ezek megoldásában. Az olimpia népszerűtlenebb, mint valaha, a NOB-nak pedig komoly változásokat kell alkalmaznia az egész pályázás folyamatában, mert ha ez így megy tovább, akkor egy idő múlva nem lesz pályázó.

A BOM a jövőre koncentrál, hiszen már a szervezet megalapításakor tudták, hogy nehéz út áll előttük.

„Az aktuálpolitika változik. Kormányok jönnek-mennek. Ki olimpiabarátabb, ki olimpiaellenzőbb. A légkör változik, de önmaga az olimpiaügy, maga az, hogy egy gazdaságépítő, országfejlesztő projekt, ami egy határidővel, iránnyal bír, amelyre nagyon szüksége van a magyar gazdaságnak – mert gyakorlatilag az Európai Unióba lépésünk óta lebegünk. Az euró volt még előttünk egy céldátum, azt eldobtuk. Ez nem jó a gazdaság szempontjából, az össze-vissza rendező elv az egyik választás és az azután következő másik választás” – mondta el a BOM-vezető, aki beszélt arról is, számára miért fontos az olimpia.

„Azért, mert fontos a hazám és az ország jövője, és azt gondolom, hogy mint közgazdász hiszek abban, hogy… Nagyon hétköznapi nyelvre lefordítva: sok mindent megteszünk akkor, hogyha van valami dátum, valami nevezetes dátum, nagyon egyszerű példát vegyünk: televíziót nem veszünk mindennap. Viszont ha jön a labdarúgó-világbajnokság, akkor veszünk. A hétköznapi életünket, ha megvizsgáljuk, azt látjuk, hogyha kinevezünk valami fontos dátumot magunknak, akkor ahhoz képest megcsináljuk a dolgokat. És azt látom, hogy az országunk sokkal gyorsabban fejlődhetne, de az egyik fő problémája az, hogy nehéz komplex beruházásokat a politika a hétköznapokban elgáncsol, a mindennapi politikai csatákban. Ezért, hogy haladjunk és a mi életünkben legyen látványos fejlődés, ahhoz bizony kellenek az olyan céldátumok, amelyek a tabukat ledöntik” – fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila.

Tekintse meg a teljes beszélgetést!