2024. 05. 18. Szombat Erik, Alexandra napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Bayer show 14:05

Semjén: Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel

2015. június 4., csütörtök 19:26, frissítve: csütörtök 19:43

A trianoni békediktátum 95. évfordulójára emlékeztek határon belül és határon túl. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt hangoztatta Budapesten, hogy a kormány egyetlen nemzetrészt sem ad fel, és egyetlen nemzetrész feladásához sem asszisztál.

A trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulójának reggelén a Magyar Honvédség díszegysége felvonta Magyarország zászlaját a Kossuth téren. Az állami ünnepség a Várban folytatódott, a Magyarság Házában felvonultak a történelmi zászlók.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napja az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt azt mondta, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga minden magyart megillet. „Természetes az, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi autonómia, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális autonómia. És itt nagyon fontos megint tudatosítani magunkban, a világban és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kért olyat, soha nem követelt olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban, sőt megkockáztatom, hogy ne lenne általánosan elfogadott. Soha szélsőséget, soha extremitást nem kértünk, nem követeltünk, de ami más nemzetnek lehet az EU-ban, az nekünk is lehet!” – mondta Semjén Zsolt.

Az ünnepségen részt vettek a madéfalvi székelyek is. „Tulajdonképpen segítséget kapunk az ott maradásban, a megmaradásban, kitartásban, akár a hagyományainkról, akár bármi másról van szó. Mindenképpen szeretnénk Székelyföldön maradni, élni tovább az ottani életet, amennyire a lehetőségek megengedik, mert az is mindig változik” – mondta Pál Etelka.

A szlovákiai magyarok is reménykednek az autonómiában. „Szlovákiában az autonómia fogalma határmódosítást jelent, ezért a területi önkormányzatiság fogalmát használjuk a koncepciókban. A megvalósulás esélyei jelen pillanatban elég gyengék. De ugyanakkor 1989-ben is, amikor a berlini fal leomlott, mindenki még pár évvel előtte, akár fél évvel előtte is azt mondta, hogy valószínűleg az én életemben ez nem valósul meg, és látjuk: jött egy történelmi pillanat” – mondta Berényi Zsolt, a Magyar Közösség Pártjának elnöke.

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés feldarabolta a történelmi Magyarországot, amely területeinek kétharmada a környező országokhoz került.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!