Tényleg visszakapják a csatornapénzt a nagykőrösiek
2017. június 28., szerda 10:46, frissítve: szerda 12:39
A nagykőrösi csatornaügyről legutóbb a Célpont forgatott, a stábnak Czira Szabolcs polgármester megígérte, visszafizetik azt a pénzt, amit még 2012-ben szedtek be a lakosságtól, majd később az állam kipótolt. Úgy tűnik, a márciusi ígéretet most beváltja az önkormányzat: A nagykőrösi önkormányzat honlapján megjelent hír szerint a képviselő-testület olyan határozatot hozott, amely alapján „a szennyvízberuházással kapcsolatos támogatási arány módosításából eredő korrekciós összeg erejéig” decemberig visszafizetik a lakosságnak a beruházásra eredetileg beszedett összege kétharmadát.
Feljelentés hűtlen kezelésért
Nagykőrös még 2007-ben indult el egy állami pályázaton, ami arról szólt, hogy az állam EU-s pénzből kifizeti a csatornarendszer felújításának 85 százalékát. Ahhoz viszont, hogy a pályázat aktiválódjon, és elinduljon a költségek kifizetése, az önkormányzatnak előbb be kellett fizetnie a 15 százalék önrészt. A Czira Szabolcs fideszes politikus vezette önkormányzat úgy döntött, az önrészt (mintegy 845 millió forintot) rendkívüli hozzájárulásként a beruházás által érintett lakosoktól szedi be.
2012-re össze is gyűlt a pénz, és a város megkezdhette az EU-s pénzek lehívását. Ezután viszont a kormány módosította a szerződést, és a fennmaradó 15 százalékból további 10 százalékot átvállalt, vagyis immár a beruházás költségeinek 95 százalékát fedezte. Felmerült, hogy az önrész nagy része így visszajárna a befizető lakosoknak, ehelyett azonban a felszabadult összeget útépítésre költötte az önkormányzat. A beruházásról, illetve arról, hogy az állam átvállalta az önrész kétharmadát, a lakosságot nem tájékoztatták, csak később a helyi ellenzéki pártok és civilek hívták fel rá a figyelmet. Az ügyben hűtlen kezelésért feljelentést is tettek, később a Pest megyei főügyészség és az OLAF uniós csalásellenes szerv is nyomozást indított. A megyei ügyészség mostanra megszüntette az eljárást, az OLAF azonban, (mivel a gyanú szerint helytelenül költöttek el uniós pénzeket) jelenleg is vizsgálódik.
Rokoni cég nyert
Az útépítéssel kapcsolatban fontos adalék, hogy az útépítésre három zárt, meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki az önkormányzat. A pályázaton papíron két, bizonytalan tulajdonosi hátterű kisebb cég (Tief Terra és Sutus Bau) nyert, ezek azonban a munkálatokat kiszervezték a Duna Aszfaltnak (ami később az egyik nyertes cég kizárólagos tulajdonosa lett). A Duna Aszfalt az utóbbi években rengeteg állami megrendelést kapott, gyakran Mészáros Lőrinc cégeivel közösen.
A cég tulajdonosa, Szíjj László jelenleg az egyik leggyorsabban gazdagodó kormányközeli vállalkozó, az idei év első negyedévében 160 milliárd forintnyi közpénzt kaptak az érdekeltségei. Nagykőröshöz és a város polgármesteréhez, Czira Szabolcshoz Szíjj László máshogyan is kapcsolódik: a polgármester fia Szíjj László lányát vette feleségül, ő jegyezte be a Duna Aszfalt védjegyét is.
Lázár a visszafizetésért kampányolt
Érdekesség, hogy az ügyben a kezdetektől fogva a pénz visszafizetése, az útépítés szabálytalansága mellett érvelt Lázár János, aki a parlamentben egy törvényt is benyújtott a források felhasználásáról a nagykőrösi ügyre hivatkozva. Lázár Jánosról többször jelentek már meg olyan hírek, hogy hatalmi harcba keveredett a rezsim egy-egy másik erős emberével: idén áprilisban Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel rúgta össze a port a hódmezővásárhelyi villamosvonat beruházás miatt, a háttérben a gyanú szerint üzleti ellentétek állhattak. Lázár már jó ideje többé-kevésbé nyíltan háborúban áll Schmidt Máriával is, amelynek egyik fő terepe a Sorsok Háza.
Igaz, azt a magyarázatot, hogy egy újabb oligarchaháború állhat Lázár fellépése mögött, némileg cáfolja, hogy az önkormányzat, valamint Szíjj László és Czira Szabolcs érdekeltségei pénzt nem vesztenek ezen az ügyön: úgy tudjuk, a kifizetendő összeget, mintegy 558 millió forintot az állam kipótolja Nagykőrös számára.