Nem állítanak szobrot Hóman Bálintnak
Túlélők visszaemlékezései, holokausztáldozatok fotói, gyertyák, kövek – így néz ki ma a tervezett Hóman Bálint-szobor helyszíne. Korábban több civil szervezet és a Hit Gyülekezetének lelkészei is tiltakoztak az egykori történész, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi miniszterének emlékműve miatt.
A pénteki közmeghallgatáson már nyoma sem volt a korábbi felháborodásnak, mindössze egy ember jelent meg és szólalt fel a témában.
„A mi dolgunk és a felelősségünk, egy feljebbvalónk van: az itt élő százezer ember, és ez a százezer ember nyugalmat szeretne” – így érvelt a fideszes polgármester, Cser-Palkovics András az önkormányzat korábbi, a szobor felállítását támogató határozatának visszavonása mellett. A szocialisták azt hangoztatták: már a nyáron sem lett volna szabad engedélyezni a Hóman-szobrot, márpedig a tervre akkor a három baloldali és egy független képviselőn kívül mindenki igent mondott. „Akkor is elmondtuk, és időben szóltunk, hogy ez meg fogja zavarni a város köznyugalmát, mert ez a köztéri szobor önmagában egy olyan üzenet, egy olyan példaképállítás, ami erre alkalmas” – fogalmazott az MSZP alelnöke, Márton Roland.
A polgármester azzal érvelt: a szoborállítás alapítványi kezdeményezés volt, az önkormányzat csak tudomásul vette azt. „Önöknek tetszik vagy nem tetszik, jogi értelemben a kezdeményező az alapítvány, tehát csak ezt tudja a közgyűlés megállapítani, de nyilván a közgyűlésé a döntés, hogy a módosító indítványhoz mit fog szólni” – nyilatkozta Cser-Palkovics András.
A Jobbik hisztériakeltést lát a szoborügy mögött, és azt hiányolják, hogy a székesfehérváriak véleményét senki sem kérte ki az ügyben. „Az, hogy lesz-e Hóman Bálint-szobor valahol, valamikor, az annak a kérdése, hogy a közadakozás elindult. Itt a fehérvári embereknek van lehetőségük megmutatni azt, hogy ők fehérváriként mit gondolnak erről a kérdésről” – nyilatkozta Horváth-Tancsa Ágnes jobbikos önkormányzati képviselő.
Az önkormányzat azután döntött a támogató határozat visszavonásáról, hogy az alapítvány a politikai botrány miatt végül lemondott a szoborállítási tervről. Helyette megemlékezést tartanak majd a 130 évvel ezelőtt született Hóman Bálintról. „A szobor és egyben Hóman Bálint ellenségei ma nyertek. Nyertek, de nem győztek. Nyertek, de ahhoz, hogy nyertek, semmi köze nincs a székesfehérvári DK neve nincs képviselőjének és a mellékszereplővé degradálódott helyi MSZP-s képviselőnek. E két képviselő Székesfehérváron ma erkölcsileg megbukott” – szögezte le Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány elnöke.
Székesfehérváron egyébként várhatóan nemcsak Hóman-szobor nem lesz. A botrány miatt a közgyűlés arról is döntött, minden olyan emlékműtől megszabadulnak, amelyek az 1944 és 1990 közötti diktatúráknak és az azokkal együttműködő embereknek állítanak emléket.
Orbán kitart álláspontja mellett
A miniszterelnök kitart álláspontja mellett a Hóman-szobor ügyében. Orbán Viktor azt mondta: a kormány továbbra sem támogatja, hogy a diktatúráknak vagy az azokkal együttműködő embereknek állítsanak emléket. A miniszterelnök azonban hangsúlyozta: a kormány nem akadályoz meg egyetlen olyan civil kezdeményezést sem, amely megfelel a hazai jogszabályoknak.
„Magyarország 1944. március 19-től 1990. május 2-ig megszállt ország volt, ezért akik a megszállókkal együttműködtek ebben az időszakban a politika világában, azokat mi olyan személyeknek tekintjük, akiknek történő emlékműállítás, az problematikus. Ezért a kormány ezeket nem támogatja. Másfelől ugyanakkor Magyarország egy szabad ország, a civil szervezeteknek, az embereknek joguk van szerveződni, civil szervezetben is joguk van szerveződni, nemcsak pártokba és egyesületekbe. És ha ők úgy döntenek, hogy valamit tenni akarnak, az belül marad a jogszabályok keretén, akkor joguk van megtenni, akkor is, ha egyébként ezzel a kormány nem ért egyet. Ebből az következik, hogy a kormány ilyen akciókban nem vesz részt, de nem kívánja megakadályozni, hogy a magyar állampolgárok éljenek az alkotmányos szabadságukkal. Ez az álláspontunk” – nyilatkozta a miniszterelnök.
