Gyurcsány és a fideszes befolyásszerzés miatt bukhatott Botka

Botka, Hiller és Újhelyi az egyik, Molnár Zsolt, Tarjányi és Bodnár Zoltán a másik oldalon – nagyjából így vázolható fel a baloldali belháború két tábora. A harcot, úgy tűnik, az utóbbi tábor nyerte, ezzel elhárult az akadály az előtt, hogy Gyurcsány Ferenc biztos befutó helyet kapjon az MSZP és a DK közös listáján.

„Nemcsak azokról beszélek, néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei, hanem azokról a jó szándékú balekokról is, akik nem veszik észre, hogy amit tesznek, az kizárólag a Fidesz hatalomban tartását segíti” – mondta Botka júliusban. A szegedi polgármester később is arról beszélt, hogy olyan politikusokkal került szembe, akik valójában nem a kormányváltás, hanem a Fidesz érdekében dolgoznak. Az egyik ilyen „kollaboránst” már júliusban megnevezte: Molnár Zsoltot, az MSZP elnökségi tagját.

„Gyurcsánynak a parlamentben a helye”

Molnár Zsolt igen korán kritizálni kezdte Botkát, többek között amiatt, hogy Botka az LMP-vel képzelt el együttműködést. Botka stratégiája nagyjából a következőképpen nézett ki: Gyurcsányt félreállítani, a DK-val csak akkor szövetséget kötni, ha a pártelnök visszavonul. Helyettük pedig elsősorban az LMP-vel és a Momentummal keresni a szövetséget. Botka emellett nem akart különösebben foglalkozni a kispártokkal, amelyek 1-2 százalékot hozhatnának csak a koalíciónak.

Fotó: MTI

Molnár Zsolt szerint viszont az LMP-t hagyni kellene önállóan indulni (egyéniben viszont koordinálni az indulásukat), már ellenzéki pártokkal, a Jobbikot kivéve viszont közös listát kéne állítani. A legfontosabb különbség Botka és Molnár koncepciója között Gyurcsány Ferenc személye volt: Botka többször kijelentette, hogy őt semmiképp nem látja szívesen MSZP-s jelöltként, Molnár Zsolt ezzel szemben azt mondta, „az MSZP nem vitathatja el, hogy Gyurcsánynak a parlamentben a helye”.

A sajtóban való üzengetés után Botka berendelte Molnár Zsoltot, aki ezután állítólag támogatásáról biztosította a miniszterelnök-jelöltet. A háttérben azonban valószínű, hogy folytatódtak az ellentétek.

Lattmann és Gyurcsány is felmerült miniszterelnökként

Gyurcsány jelöltsége egyértelműen az egyik fő pontja volt az MSZP-s belharcnak, de valószínűleg nem ez volt az egyetlen vitatott kérdés. Gyurcsánnyal kapcsolatban Botka álláspontja folyamatosan enyhült: az év elején még a politikától való visszavonulásra szólította fel, később azonban már olyan hírek érkeztek, hogy Botka is elfogadná, hogy Gyurcsány egyéniben elindulhatna, mint az MSZP és a DK közös jelöltje. Ez azonban a DK számára sem volt elfogadható, ők biztos befutó helyet akartak a pártelnöknek.

A hivatalos nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a DK elfogadott volna egy Botka vezette országos listát akkor, ha azon Gyurcsány Ferenc is biztos befutóként szerepel. Ennek némileg ellentmond, hogy május óta a DK-hoz köthető médiumok (mint a Nyugati Fény vagy az Európa Kávézó című blogok) a kormánypárti médiát idéző stílusban támadták Botkát.

Botka elmondása szerint korábban létezett egy olyan forgatókönyv is, hogy Gyurcsányt jelölje az MSZP és a DK is miniszterelnöknek, amit az ő megjelenése keresztülhúzott. Lattmann Tamás ezzel szemben azt állította, eredetileg ő lett volna a közös jelölt, amiben a DK is támogatta volna, az ő helyére jelentkezett be Botka, ezzel zátonyra futtatva az MSZP és a DK tárgyalásait.

Májusban ugyanakkor Botkát több mint 90 százalékos többséggel választotta jelöltté az MSZP kongresszusa, tehát annyira nem lehetett váratlan a megjelenése. Később MSZP-s források arra utaltak, hogy a sorrend fordított volt: Botkát előbb nevezték ki jelöltnek, Lattmann csak utána került a képbe – ebben pedig Molnár Zsoltnak és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőnek, egyben a Zoom.hu tulajdonosának volt komoly szerepe.

Fideszes kötődések

Mind Molnár Zsolt, mind Tarjányi – szemben Botka koncepciójával – a szélesebb, tehát Gyurcsányt is magában foglaló összefogást preferálta. Ezt először Molnár tette nyilvánvalóvá, szeptemberben pedig nyilvánosság elé lépet a Tarjányi alapította Magyar Progresszív Mozgalom, hasonló programmal.

Botka László támogatói ezt a csoportot vádolták azzal, hogy a Fidesznek dolgoznak, együttműködve Molnár Zsoltékkal. Molnár egy interjúban azt mondta, még csak nem is hallott Tarjányi mozgalmáról, azonban Tarjányi sokáig volt Molnár tanácsadója, kapcsolat tehát van. Emellett mindketten kapcsolatba kerültek a Fidesszel is: Tarjányi a Hvg-nek adott interjúban barátjának nevezte a TEK vezetőjét, Hajdu Jánost. Molnár Zsolt pedig a 2002-es kampányban még a Fidesznek dolgozott, az MSZP-be csak Medgyessy Péter győzelme után lépett be.

A Hvg szerint Molnár és Tarjányi tavasszal, amikor Botka már megkapta a jelöltséget, „árnyékkormánytagként” mutatták be Lattmannt és Tarjányit, valamint a liberálisok volt főpolgármester-jelöltjét, Bodnár Zoltánt. Botka a velük való együttműködést elutasította, Molnár ezután fordult vele szembe teljesen, és nyíltan kezdte hirdetni a Gyurcsánnyal való összefogás lehetőségét. Ugyanebben az időben a Tarjányi-féle Zoom.hu kampányszerűen közölt Botkát támadó cikkeket.

A Hvg.hu szerint Tarjányi és Molnár tevékenysége célja akár a fideszes befolyásszerzés is lehet az MSZP-ben – korábban Botka is hasonlókat pedzegetett. Mint írják, Molnár Zsolt eddigi pályafutását egyébként sem az elvek határozták meg: nemcsak a Fideszből lépett át az MSZP-be, de az MSZP-n belül is változtatott az álláspontján, korábban a Gyurcsányt leginkább elutasító politikusok közé tartozott. Az is gyanúra adhat okot, hogy a Botkával való konfliktus során a Magyar Idők szinte áldozati szerepben tüntette föl Molnárt.

Botkán is múlott

Az MSZP-n belül tehát nagyjából az utóbbi két tábor állt fel: az egyik oldalon Botka, Molnár Gyula pártelnök, Hiller István és Tóth Bertalan. A Lattmann-ügy után ők írták alá azt a nyílt levelet, amiben azt írták, Tarjányi Péter nyilatkozata „nem a kormányváltást, hanem a Fidesz hatalomban tartását szolgálja”. Ebbe a táborba sorolható Ujhelyi István is, aki Botka visszalépése után távozott az elnökségből. Róluk elmondható, hogy egyetértettek Botkával Gyurcsányt illetően.

Velük szemben állt fel a Molnár Zsolt- és Tarjányi Péter-féle csoport, akiket az MSZP-n belül támogatott Horváth Csaba és Puch László is – ők az előző csoporttal Gyurcsány Ferenc, illetve más politikusok befutó jelölése miatt különbözhettek össze Botkáékkal. Jelenleg úgy tűnik, az utóbbi társaság került ki győztesen a konfliktusból.

Botka bukását persze nem lehet száz százalékig a DK, Tarjányi vagy Molnár Zsolt számlájára írni. Valószínűleg a konfliktust meg is nyerhette volna a másik frakció is, csakhogy Botka jelöltsége más szempontból is kudarcot vallott: az LMP nem kért a szövetségéből, a jelöltségének híre pedig nem mozgósította a szavazókat, az elmúlt hónapokban csak vesztett népszerűségéből az MSZP.

Bár a DK még Botka bukása előtt bejelentette, hogy önállóan indulnak, az MSZP-ben felülkerekedett kör nézeteit ismerve nem valószínű, hogy ezt hosszú ideig fent fogják tartani: Gyurcsányék eddig következetesen az MSZP-vel való összefogásban gondolkodtak, ami elől most elhárult az akadály, Gyurcsányból pedig listás helyezett lehet.

A Fidesz a zavarkeltésben érdekelt

A nagy kérdés persze az, mi az, ami a Fidesznek kedvez. A miniszterelnök az ATV tudósítása szerint a Fidesz velencei frakciógyűlésén azt mondta, „A kormányzat megrendelésére született belső mérések azt mutatják, hogy az is kedvező a Fidesz és a kormány számára, ha nem lesz 2018 tavaszára MSZP–DK-összefogás. De az is jó lesz a Fidesznek, ha megszületik az MSZP–DK közös lista, mert a méréseik azt mutatják: ez esetben a baloldali választók jelentős részben választanák az LMP-t és a Momentumot, és ezzel besegítenék azt a két erőt a parlamentbe, amely még nem volt kormányon.”

Azt nehéz megmondani, hosszú távon melyik koncepció lett volna rosszabb a Fidesznek. A Botka-féle koncepció akár lehetett volna egy harmadik út: a DK-val úgy fogott volna össze, hogy közben Gyurcsány személye sem riasztotta volna el a volt kormányfőt elutasító szavazókat, ezzel esetleg megtarthatták volna a legtöbb szavazójukat. Ami azonban biztos, az az, hogy Orbán Viktor az MSZP-ben kavarodott káosszal már eleve nyert. Valószínűleg az is a Fidesznek kedvez, hogy, ha a Botka-ellenes frakció korábbi tervei érvényesülnek, a Fidesz lényegében ugyanolyan összefogással néz szembe, ami ellen 2014-ben kétharmadot nyert, illetve – ha csak nem indul el az MSZP totális szétesése – négy évig nagyrészt ugyanaz a jól ismert, már legyőzött ellenfél ül vele szemben a parlamentben.