Adófizetői eurómilliárdokba kerülhet „az a vörös csillag, ami nem az a vörös csillag”

Zubor Zalán, 2017. március 18., szombat 12:15
Az előző cikkben arról írtunk, mik a lényegi különbségek a régi önkényuralmijelkép-törvény és az úgynevezett „lex Heineken” között. A folytatásban megnézzük, hogyan alkalmazhatják ezt a törvényt a bíróságon és milyen lehetőségei vannak a Heinekennek. Mint kiderült, már a magyar bíróságon is lehet, hogy meg tudnák védeni a logójukat, EU-s fórumokon pedig több milliárd eurós kártérítést is követelhetnek a magyar államtól.

Ahogy a korábbiakban is utaltunk rá, az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos bírósági ügyeken rendkívül fontos volt, hogy milyen szándékkal használt valaki például vörös csillagot, azonban az új törvényjavaslatból kikerült a kontextusról szóló rész. Dr. Simon Tibor ügyvéd a Hír TV kérdésére elmondta, így sem biztos, hogy az új törvény alapján jogszerűen be lehetne tiltani.

A jog nem mechanikus

„Az eddigi jogszabály egyértelmű volt: ha a jelképhasználatnak nincs politikai célzata és tartalma, nem irányul emberek méltóságának csorbítására, akkor nem beszélhetünk önkényuralmi jelkép tiltott használatáról” – mondta dr. Simon Tibor. Kiemelte, hogy a magyar büntetőjog elsősorban azt veszi figyelembe, hogy egy adott tett veszélyes-e a társadalomra, a cselekmény csak ebben az esetben lesz büntetendő. Ez alapján számít például egy Heineken-védjegy használatának kontextusa, hiszen egy sörvédjegynek nyilvánvalóan nincs társadalmi veszélyessége.

„A jog nem mechanikus, az egy társadalomtudomány, nem pedig egzakt műszaki tudomány. A bírói gyakorlat minden esetben vizsgálja a kontextust, az indítékot, a szándékot és a társadalmi veszélyességet. Nem elegendő önmagában egy cselekmény tényállásszerűsége a bűncselekmény megállapításához és büntetőjogi szankció alkalmazásához” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e a régi törvény alapján árusítani olyan terméket, amin önkényuralmi jelkép látható, nincs egyértelmű jogi precedens. Dr. Simon Tibor szerint akár a régi, akár a mostani törvényről beszélünk, ilyen okból legfeljebb azt az embert büntethetik meg, aki vállalja, hogy szándékosan egy szélsőséges eszmét akart népszerűsíteni, és ezért árult náci vagy kommunista jelképpel ellátott tárgyakat. Ez azonban elég életszerűtlen, hiszen a Heineken nyilván nem fogja azt állítani, hogy a kommunista eszmék terjesztése céljából használta ezt az árujelzőjét.

Strasbourgi precedens

Dr. Simon Tibor szerint emellett a Heinekennek más lehetősége is lenne a védjegye megvédésére.  Elképzelhető például, hogy a magyar bíróság megállapítja, hogy a logójuk ugyan pont úgy néz ki, mint egy önkényuralmi jelkép, az mégsem számít annak, hiszen az eredete és jelentése teljesen más. Vagyis egy ilyen per elmenne egy kultúrtörténeti irányba: a Heineken sikeresen hivatkozhatna arra, hogy ők ezt az emblémát már régebb óta használják, mint a kommunisták, hogy a védjegy a 19. századi sörfőző mesterek márkajelzésére vezethető vissza. Vagyis még az új törvény mellett is kiderülhet, hogy „az a vörös csillag nem az a vörös csillag”. Arról nem is beszélve, hogy az „ötágú vörös csillag” pontos képét, formáját a büntető törvénykönyv nem tartalmazza, így kérdés, hogyan lehet egyáltalán azt érdemben megvizsgálni, mi azonos vele vagy hasonló hozzá, esetleg különböző tőle.

Ha pedig minden kötél szakad, akkor a Heineken könnyen olyan EU-s fórum elé vihetné az ügyet, ahol a magyar szabályozás védhetetlen lenne. Hasonlóan járt el korábban Vajna Attila és Thürmer Gyula, akiket szintén elítélték vörös csillagos jelvény viseléséért, de mindketten fellebbeztek Strasbourgban. Az európai bíróság pedig mindkét esetben azt állapította meg, hogy bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, semmilyen arra utaló jel nincsen, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye Magyarországon, ezért a tilalom nem érvényesíthető jogszerűen. Egyúttal a magyar államot arra kötelezték, hogy több ezer eurós kártérítést fizessenek a két politikusnak.

A két felmentő ítéletet tehát annak ellenére hozta meg a strasbourgi bíróság, hogy mindkét személy nyilvánvalóan politikai, ráadásul szélsőbaloldali éllel használta a vörös csillagot. Mivel a Heineken esetében még csak erről sem lehet beszélni, valószínűleg ellenük sem indulna sok eséllyel a magyar állam.

Milliárdokba kerülhet

Bár (mivel kereskedelmi korlátozásáról van szó, nem elsősorban emberi jogi sérelemről) a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé nem vihetnék, az Európai Unió Bírósága viszont ítélkezhetne az ügyben. Itt pedig nem sok esélye lenne a magyar védelemnek. Dr. Simon Tibor szerint a törvényjavaslat az EU egyik legfontosabb alapelvét, a határokon átnyúló szabad kereskedelem elvét sérti, ráadásul visszamenőleges hatályú jogalkotás lenne, hiszen egy már bejegyzett védjegyet tiltanának be. A Heinekennek arra is lenne lehetősége, hogy az Európai Bizottságnál tegyen panaszt az EU-s alapelvek megsértéséért, amely a jogsértési eljárás lefolytatásával ösztönözheti Magyarországot a törvény visszavonására.

Az biztos, hogy ha a kormány tényleg megpróbálná eltüntetni a Heineken logóját, az súlyos összegekbe kerülhet az adófizetőknek. Dr. Simon Tibor szerint eurómilliárdokba is kerülhet a költségvetésnek, ha a Heineken kártérítést követelne a védjegyéért, mert nemcsak a tényleges kárát, de elmaradt hasznát is kérheti a jogsértés megállapítása mellett.

Hivatkozhatnak a jogszabály eredeti indokolására is, amely szerint a védendő jogi tárgy lényegében a totális diktatúrák áldozatainak emberi méltósága és méltó emléke volt. Ebből a szempontból egy sörembléma ártalmatlan, és esetében ez utóbbi összefüggés is értelmezhetetlen.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása