Önkényuralmijelkép-törvény

Nemcsak a Heineken, a filmek és tankönyvek is áldozatok lehetnek

Zubor Zalán, 2017. március 17., péntek 14:54, frissítve: péntek 14:56
Mégis okozhat gondot a Heinekennek a tervezett önkényuralmijelkép-törvény, de jelenlegi formájában akár a tankönyvek, történelmi filmek is áldozatául esnének – bár valószínűleg ebben a formában nem fog átmenni egy alkotmányos normakontrollon. A régi törvényből az a rész került ki, amely eddig védte a Heineken logóját, azonban a sörgyárnak még maradtak eszközei, és akár jókora kártérítésért is perelheti az államot. Az Igazi Csíki Sör-ügy nyomán bedobott törvényjavaslattal két cikkben foglalkozunk, az első részben arról lesz szó, miben jelent újdonságot a javaslat az eddigi jogszabályokhoz képest.

„Tilos Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni” – ez áll abban a törvényjavaslatban, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyez. A javaslat a már meglévő, a náci és kommunista jelképek közzétételét tiltó törvényt szigorítja, illetve kiterjeszti.

Lex Heineken

A törvényjavaslatot sokan már lex Heinekenként emlegetik – utalva a holland sörgyár ötágú vörös csillagot ábrázoló logójára. A Heinekennel a kormány azután rúgta össze a port, hogy a vállalat hosszú pereskedés után a román bíróságon megszerezte a Csíki Sör márkanév használatának kizárólagos jogát. Azóta az addig Igazi Csíki Sör nevű terméket a székelyföldi főzde, a Lixid Project Igazi Tiltott Sör néven forgalmazza, a Heineken Romania pedig Ciuc Premium néven forgalmazhat csíki sört.

Támogatják

A parlamenti pártok közül a Fidesz több politikusa is jelezte, hogy támogatja a törvényjavaslatot, és a Jobbik is egyetért a szigorítással, sürgősen be is vezetné. Az MSZP szerint viszont a hatalommal való súlyos visszaélésről van szó.

Ugyan a kormány nem ismerte el, hogy a Heineken ellen szólna a törvény, szembetűnő, hogy a javaslatot jegyző Lázár János volt az, aki kormányból a legélesebben szólalt fel az Igazi Csíki Sör mellett, sőt egy hete a Kormányinfón jelentette be, hogy stratégiát dolgoztak ki a Heineken ellen.

Egyesek szerint ennek a része lehet a mostani törvényjavaslat is, amelynek révén akár kötelezően le lelehetne vetetni a Heineken söreit a polcokról a vörös csillagos logójára hivatkozva. Erre utal az, hogy a javaslat szövege külön felhívja a figyelmet arra, hogy nem mentség, hogy az önkényuralmi jelkép egy cég védjegye. „Önmagában az a tény, hogy a kérelmező önkényuralmi jelképet tartalmazó védjegy jogosultja, nem minősül sem különös méltánylást érdemlő magánérdeknek, valamint – külön indokolás nélkül – nem jogosít az aránytalan érdeksérelemre történő hivatkozásra sem” – olvasható a szövegben, tudniillik a törvény alól mentességet kapnának azok a cégek, amelyeket a kormány fel szeretne menteni a hatálya alól.

A javaslat szerint azok az üzletek, amelyek mégis árusítják az inkriminált termékeket, büntetésre számíthatnak a fogyasztóvédelemtől. Ez 500 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet.

Az ügynek külön pikantériát ad az, hogy nemcsak a Heineken címkéin látható ötágú vörös csillag, hanem például a Milky Way csokoládék és a San Pellegrino ásványvíz címkéin, illetve a Converse cipőin is. A törvény tehát járulékos veszteségeket is okozhat, már ha tényleg a Heineken ellen találták ki.

A tankönyvekre is vonatkozna?

Kérdéses azonban, hogy vajon ha bevezetik a törvényt, valóban el lehet-e vele lehetetleníteni a Heineken árusítását.

A most benyújtott módosító csomag alapja a Büntető törvénykönyv mai önkényuralmijelkép-törvényének módosítása. A mostani jogszabály így hangzik: „Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ vagy c) közszemlére tesz […] vétség miatt elzárással büntetendő.” Ez alól kivételt képeznek azok, akik „ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából” terjesztenek önkényuralmi jelképet. Magyarul – legalábbis elvileg – tankönyvben, történelmi filmben, kiállításon vagy akár ebben a cikkben nem bűncselekmény szovjet vagy náci jelvényeket megjeleníteni.

Az új törvényben ehhez képest látszólag az a fő változás az, hogy a törvény konkrétan megjelöli, hogy a jelképekkel ellátott termékek kereskedelmi forgalomba hozása is törvénysértés. Van viszont egy ennél fontosabb fejlemény is.

„A legfontosabb újdonság a törvényjavaslatban, hogy az új változat már nem követeli meg azt, hogy az önkényuralmi jelkép használata sértse az áldozatok emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát, az ilyen jelkép megjelenítése vagy ezzel ellátott áruk értékesítése önmagában bűncselekmény, ha ehhez haszonszerzési célzat tapad” – mondta Bodó Kristóf, a Tett és Védelem Alapítvány jogi képviselője. Az új törvényjavaslatban ezzel szemben nem szerepel ilyen kitétel. Ez azt jelentheti, hogy egy vörös csillag a politikai kontextusból kivéve sem használható, akkor sem, ha nem sérti senki méltóságát. Kivételt ez alól továbbra is csak az ismeretterjesztés, oktatás, tájékoztatás jelent.

Bodó Kristóf elmondta, 2015-ben feljelentést tett a Tett és Védelem Alapítvány, mivel egy belvárosi üzletben vörös csillagos és horogkeresztes relikviákat árultak. Ezt azonban azzal az indokkal utasította el a rendőrség, hogy „nem bizonyítható, hogy a kereskedő azonosul bármelyik eszmével”. Az alapítvány ezután a Miniszterelnökséghez fordult annak érdekében, hogy külön szankcionálják, ha valaki haszonszerzés céljából terjeszt önkényuralmi jelképeket – egy bizonyos formában ez bekerült a mostani törvényjavaslatba.

„A strasbourg-i bíróság a Vajna Attila kontra Magyarország ügyben vizsgálta, hogy a korábbi szabályozás nem korlátozza-e túl széles körűen a véleménynyilvánítás szabadságát. Azzal, hogy a törvényjavaslat a haszonszerzés céljából való elkövetést rendeli büntetni, szükségtelenné teszi az ez irányú vizsgálódást, lévén az elkövető anyagi előnyt akar szerezni, nem pedig a véleményét kifejteni” – jegyezte meg a jogi képviselő.

Formai hiba lehet

Első körben azonban a magyar alkotmányos normakontrollon még megbukhat a lex Heineken, hiszen önellentmondást tartalmaz. Ugyanis ha alaposabban megnézzük a törvényszöveget, úgy tűnik, a Btk.-módosítás szövegéből kimaradt, hogy az értékesítésre is vonatkozzanak a szokásos kivételek, csak az egyéb felhasználást említi. Más helyeken a kereskedelemre is vonatkoznak a kivételek, a Btk.-t módosító javaslat szerint viszont: „Aki önkényuralmi jelképet haszonszerzés céljából – az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, az önkényuralmi jelképekhez kötődő történelmi eseményeket ábrázoló művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő felhasználás esetét kivéve – a) felhasznál, b) megjelenít vagy c) ilyen jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ez azt jelentené, hogy árusítani akkor sem lehetne önkényuralmi jelképeket tartalmazó terméket, ha céljuk az ismeretterjesztés, tájékoztatás vagy a művészet – vagyis ez alapján a tankönyveket, történelmi filmeket is le kellene venni a polcokról. Ez persze valószínűleg nem fog megtörténni, ha a törvény e formai hiba miatt ebben a formában még nem tud életbe lépni.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása