A dolog tulajdonképpen úgy áll, hogy valójában nem voltak itt semmiféle izraeli kémrepülőgépek. Még ha lettek volna, akkor sem azok voltak, mert hát ugyan mi keresnivalója lenne itt az izraeli légierőnek? Igazából arról van szó, hogy piréz papírrepülőgépeket sodort a szél a Magyar Nemzet újságírójának útjába, s az ő szélsőjobboldaliságban, Izrael-ellenességben megzavarodott elméje hitette el vele, hogy az izraeli légi- és űrerők (IASF) két Nahson Sávit típusú gépe repült át Magyarország fölött.

Európába, de mindahányan! – talán még olvasóink is emlékeznek Csengey Dénes szavaira, felemelt mutatóujjára... Lehet, akkor még maga Csengey sem tudta, mit jelent ez az Európa, s merre lehet vajon, de azt ő is, s mindannyian éreztük: nem tudjuk, mi az, de jó lehet nagyon, s piszkosul vágytunk arra az Európára, ami talán csak a mi képzeletünkben élt.

Nagykállóban, ahova gimnáziumba jártam, gyakran feltűnt az utcákon egy idős bácsi, kinézetre bármikor elmehetett volna valamelyik moszkvai díszszemlére Brezsnyev elvtárs mellé tündökölni. Katonai egyenruháját derékig kitüntetések borították, néha szalutált, néha vezényszavakat mormogott a mellette elhaladóknak. Persze nem szovjet tábornok volt a bácsi, csak egy egyszerű, ártalmatlan bolond, kimenőn a sárgaházból.

Jól mondja azt a népi bölcsesség, hogy hamarabb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát. Jó, mondjuk Gyurcsány Ferenc pártvezér és miniszterelnök esetében az utolérés nem nagy kunszt, lényegében akkor nem hazudik, amikor nem beszél, vagy talán akkor is, csak akkor magának.

Rövid, ám annál jellemzőbb blogbejegyzést tett közzé pénteken Gyurcsány Ferenc „Az új vírusról” címmel. A nyúlfarknyi írás már-már a szocialista politika világában is világrekordnak számíthat: szinte egyetlen szava sem igaz. Habár ez ebben a gyurcsányi korban nem nagy újdonság.

Hiányzott, akinek hiányzott, pénteken Gyurcsány Ferenc visszatért a politikai életbe. Egyelőre nem tudjuk, felbukkanása valaminek a kezdete, esetleg a vége, vagy éppen semmit sem jelentő közjáték. Vannak, akik máris miniszterelnök-jelöltként ünnepelnék, mások pedig vele együtt temetik az MSZP-t, no meg persze a demokráciát is, mely köztudottan csak baloldali és/vagy liberális politikusok értő és gondos kezében virágzik, s ha nyer a jobboldal, jön majd a nagy kaszálás. Lesz nemulass!

Erőszakkal akadályozták meg fotósunkat az In-kal Security emberei, hogy a munkáját végezze – adtuk hírül csütörtöki lapszámunkban. Nem először történik ilyen a Magyar Nemzet munkatársaival, s egyáltalán a hazai újságírókkal. Vertek itt már fotóst a rendőrök is, vittek be újságírót tüntetésről az őrszobára, Veres egykori pénzügyminiszter pedig többször is támadólag lépett fel a Hír Televízió munkatársaival szemben. A baloldalon ezúttal sem működött az újságírói szolidaritás. Sőt.

Úgy hírlik, nagy sikert aratott bűnözői körökben a kendermagosok vasárnapi érve, hogy tudniillik a könnyű drogok legalizálása hatvanmilliárd pluszt jelentene a költségvetésnek. Mindjárt felbuzgott bennük a nagy nemzeti érzés, s már azon törik a fejüket, hogyan is tudnák segíteni kis hazájuk sorsának előbbre vitelét.

Azt mondja Gyurcsány Ferenc, a szocialista párt elnöke, többszörösen és bevallottan bukott kormányfő, hogy minden eszközzel küzd majd a Fidesz hatalomra kerülése ellen. Mert a Fidesznek nincs válságkezelő programja, s ráadásul „az, amit a Fidesz képvisel, nem egyszerűen elfogadhatatlan, hanem Magyarország számára közveszélyes”.