Szabadfogás: A katonák értik a problémát

Orbán Viktor a londoni NATO-csúcs után azt nyilatkozta, hogy a NATO először mondta ki, hogy a délről érkező tömeges migráció biztonsági kihívást jelent, és a szövetségnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Hozzátette, Magyarország számára mindig is fontos volt, hogy a nyugati katonai szövetséghez tartozzon, ezért 1990-ben csatlakoztunk. A miniszterelnök nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ezt a dokumentumot ő írhatta alá. Mindezt Huth Gergely műsorvezető idézte fel.

A témához elsőként Pesty László szólt hozzá:

„Ezen a NATO-csúcson a NATO a legfontosabb biztonsági kockázatok közé sorolta a migrációt, illetve a terrorizmust. Elhangzott az is, hogy a terrorizmus és a migráció bizonyos szinten összefügg. Felmerülhet az a kérdés, hogy amikor a politikusok, jelesül például európai politikusok a migrációt és a terrorizmust nem tartják annyira összefüggő dolognak, illetve nem nevezik elsődleges biztonsági kockázatnak a migrációt, miért teszik? Ezzel szemben a NATO biztonsági kockázatnak tartja. Én ezt nem tudom mással magyarázni, mint hogy Irakban és Afganisztánban a katonák vannak ott. Ők vannak minden nap kitéve a robbantásoknak és a terrorista merényleteknek.”

Nagy Attila Tibor ezzel szemben azt mondta, hogy a NATO szerint a határainkon belüli instabilitás is hozzájárul az illegális migrációhoz:

„Ez a nyilatkozat még hangsúlyosabban szerepel az Oroszország által jelentett fenyegetéstől, és Kína megnövekedő szerepéről, amely szintén kihívást jelent a NATO számára.”

Nagy József szerint a migrációnak vannak kockázatai, de a Frontex számai magukért beszélnek:

„Míg 2015 nyári hónapjaiban 111.447 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon, addig 2019-ben a nyári hónapokban 1458-at. Nyilván van kockázata a migrációnak, a NATO ezt nyilván helyesen méri fel, de most azt mondani, amit Németh Szilárd is mond, hogy a 2015-öshöz hasonló válsághelyzet van illegális migráció terén a magyar határon, ez szerintem erős túlzás.”

Kukorelly Endre hozzátette, a megoldás az lenne, ha radikális segítséget nyújtana Európa azokban a térségekben, ahonnan a bevándorlók érkeznek.

Jeszenszky Zsolt a vitát azzal zárta, hogy komoly problémákba ütközik az, hogy radikális segítséget vigyünk a harmadik világ elmaradott régióiba. Nem lehet rájuk erőltetni, ezt gyarmatosításnak vehetik, pedig muszáj lenne.   

Teljes műsor:

HírTV