„Talán ideje lenne végre ezt az ezeréves históriánkat egy sikersztoriként felfogni. A megmaradás bődületes sikertörténeteként, ahelyett, hogy újra és újra elsiratjuk magunkat. Elmondta a miniszterelnök is és még ráadásul még azt is elmondta, ami még talán ennél is fontosabb, hogy igen, nagy idők kapujában állunk és ahogy a XX. század legnagyobb vesztesei közé tartoztunk, úgy tartozhatunk a XXI. század legnagyobb nyertesei közé. Ha nem szúrjuk el.”
- vezette fel a témát Bayer Zsolt műsorvezető.
„Bár minden kor szereti elmondani, hogy az ő történelmi pillanata az a nagy idő. Valóban az az igazság, hogy vissza tudunk emlékezni, tudjuk, hogy honnan jöttünk. Mi, akik itt ülünk átéltük a kádárizmus mocsarát, azt a kisstílű, mentegetőző, gyáva és szürke világot és abból a posztkommunizmus káoszából végülis kikeveredett valami gyönyörűség.”
- reagált Bencsik András.
„Nagyon érdekes, ahogy a történelem, a sors vagy ez a járvány ugye tervezi az életet, ugyanis ez a beszéd egyszerre volt tisztavatás és egyszerre volt ennek az emlékműnek a megnyitása, felavatása, úgy hangzott el, Trianon 100. évfordulóján és tulajdonképpen kőbe vésbe, oda leásva azt a meghasadt gránittömböt oda elhelyezve ugyanerről beszél ez az emlékmű, mint amiről a miniszterelnök beszélt szóban.”
- tette hozzá Gajdics Ottó.
„(…) Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy elveszítette a nyugat a vonzerejét a mi szemünkben és ez nagyon fontos, mert mindannyian emlékszünk a rendszerváltozásra és többnyire aktívan részt is vettünk az odavezető folyamatokban és a nyugat akkor a mi szemünkben még igazi vonzerővel bírt, de ami a nyugattal lett azóta, tényleg, már nem úgy gondolunk rá mint mondjuk a ’80-as években, hogy hú, szeretnénk oda tartozni, hanem úgy gondolunk rá talán, hogy mi nem szeretnénk úgy élni mint a nyugatiak.(...)”
- mondta Néző László.
Hír TV
