Két és féléves tárgyalási folyamat eredményeképpen lett új költségvetése az Európai Uniónak. A megállapodással kapcsolatban Nagy Attila Tibor az egyik legfontosabbnak azt nevezte, hogy marad a status quo, hiszen fenyegetett az a veszély, hogy nem születik megegyezés.
Tehát, van hétéves költségvetés és vélhetően lesz helyreállítási alap is, amennyiben a tagállami parlamentek ezt ratifikálják. Ez Magyarország számára azt is jelenti, hogy a különböző operatív programok, mint például a gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési programok mehetnek majd tovább, (…) illetve az agrártámogatások is mehetnek majd tovább
– tette hozzá.
Nagy Attila Tibor szerint az Európai Unió elkerülte a legrosszabbat, mert a költségvetés elmaradása világpolitikailag is nagyon rossz üzenet lett volna.
Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója egyetért azzal, hogy nagy dolog a hétéves költségvetés elindulása és nincs szükség részköltségvetésre.
A XXI. Század Intézet kutatója rámutatott, sok olyan program van, nem csak arról van szó, hogy van egy költségvetés, amit szétosztanak, hanem arról is, hogy van egy olyan szabad piac, ami mindenkinek, köztük Magyarországnak is jó. A filozófus megjegyezte,
nagyon elítélendő az az ellenzéki politizálás, amikor azzal gyanúsítják meg Orbán Viktort, hogy ki akar lépni az EU-ból.
Nagy Attila Tibor a téma kapcsán megjegyezte, általában igaz, hogy az uniós költségvetések ígérvények, hogy ennyit lehet elkölteni, ugyanakkor nem biztos, hogy a tagállamok minden összeget le tudnak hívni.
Az Orbán-kormány az összegek lehívását illetően sikeresnek mondható a politikai elemző szerint, s - mint azt hozzátette -
itt kell kiemelni Lázár János miniszteri munkáját, aki bizonyította, hogy ő milyen tehetséges politikus, aki képes volt rendbe tenni a lehívások kérdését.
Adásunk második felében a vendégek értékelték a német soros EU-elnökség teljesítményét és arról is beszéltek, hogy mit várhatunk a portugál elnökségtől.
Teljes adás:
HírTV