Varga Judit emlékeztetett, a magyar kormány nem látja annak a jogalapját, hogy az Európai Bizottság egyáltalán elkészíthet-e jogállamisági jelentést, hiszen azt csak kormányközi jelleggel lehetne párbeszéd keretében vizsgálni, így - mint fogalmazott - az intézményeknek, mint az Európai Bizottság nincs keresnivalója. A tárcavezető problémásnak nevezte a témák önkényes kiválasztását is, mint például a média, a civilszervezetek, az igazságügyi intézmények helyzete. A politikus szerint felmerül a kérdés, hogy
ki és mi alapon döntött arról, hogy ezeket a témákat kell vizsgálat alá vonni.
Hozzátette,
Európában nyomós érdek fűződik ahhoz, hogy az őshonos nemzeti kisebbség helyzetét is vizsgálják ebben a jelentésben, de erre nem került sor.
Varga Judit szerint a magyar kormány részéről biztos, hogy erős forráskritikát fog kapni a jelentés, de - folytatta - a tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző NGO-k, a függetlennek tűnő szervezetek kereszthivatkozásaiból felépített álbizonyítékok rendszere sokszor sokkal jobban esik latba, mint maguknak a kormányoknak a véleménye.
Magyarország folyamatosan fenntartotta a politikai fenntartásait ezzel a jelentéssel kapcsolatban, tehát csak azért ülünk az asztalnál, hogy ne rólunk írjanak nélkülünk
– mondta az igazságügyi miniszter.
Teljes beszélgetés:
HírTV
