Több mint 100 ország tudósai, szakértői tanácskoznak Budapesten arról, hogy hogyan lehet megelőzni a globális vízválságot. Az ENSZ adatai szerint a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd. Áder János a Budapesti Víz Világtalálkozón arról beszélt, hogy a szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája. Az államfő szerint a tények riasztók, hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában.
Az ijesztő jövőképről Szöllősi-Nagy András professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának oktatója a következőket mondta:
„Ami történt az elmúlt száz évben az csakugyan eléggé sok okot ad aggodalomra. Tudniillik amíg a népességnövekedés háromszoros volt, kettő milliárdról hat milliárdra, addig a vízkiemelések mértéke meghatszorozódott ugyanazon időszak alatt. Azaz kinyílt egy olyan olló, ami a vízfelhasználást nem teszi fenntarthatóvá. Talán csak egyetlen statisztikai adat jól szemlélteti ezt, míg negyven évvel ezelőtt az egy főre jutó vízmennyiség körülbelül tizenötezer köbméter/fő/ év volt, mára ez lecsökkent ötezerre. Most az összes változásnak, ami a víz körforgásával kapcsolatos körülbelül a nyolcvan százaléka emberi eredetű. Egyrészt a népességnövekedés, másrészt azok a másodlagos hatások, amelyek ezzel járnak. A városiasodás, ugye a világ népességének hatvan százaléka városokban él. Erre a nyolcvan százalékra adódik rá a klímaváltozásból következő krízis tényező. A klíma persze mindig változott és ennek a húsz százaléknak körülbelül a fele az, ami a természetes klímaváltozásból ered. A másik fele pedig sajnos az ipari forradalom óta bekövetkezett üvegházhatás kibocsátásnak a következménye. A baj nem ott van, hogy a hőmérséklet megemelkedik – remélhetőleg nem többet mint 1,8 fokot – mert ha azon túlmegyünk, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanok lesznek. Akkor valóban nagyon nehéz visszakapaszkodni. A gond ott van, hogy ennek az extra hőmennyiségnek a hatására a víz földi körforgása felgyorsul. Ha pedig felgyorsul, akkor annak az eredménye az lesz, hogy a szélsőségek előfordulása gyakoribb lesz, a mértéke gyakoribb lesz, azaz több árvízzel számolhatunk, vagy kell számoljunk, de közben miután a vízmennyiség a földön ugyanannyi, mint tízezer évvel ezelőtt nagyobb lesz az aszályosságnak kitett területek mértéke és időtartama. Tehát fel kell készülünk a szélsőségekre. Arról beszélni, hogy katasztrófa, még egy kicsit korai lenne, mert ezek a folyamatok nem egyéves állandó mellett történnek és nem is tíz év alatt.”
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
Hír TV
