Kedden késő délután hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát. Először füstfelhő tűnt fel Bejrút kikötőjében, ezt egy óriási robaj követte, majd egy gombafelhő emelkedett a levegőbe. A detonáció akkora volt, hogy több kilométeres sugarú körben szinte minden megsemmisült. Az első robbanás a petárdaraktárban keletkezett tűz okozta, a második detonációt pedig az idézte elő, hogy az épületben tárolt 2700 tonna ammónium-nitrát is felrobbant, amelyet még 6 éve foglaltak le és azóta egy kikötői raktárban tárolta a vámhivatal. A detonációban eddig több mint 150-en haltak meg, és több mint 5000-en sérültek meg. A számok azonban várhatóan tovább nőnek majd, mert sok elhunyt a romok alatt rekedt. 300 ezer ember otthona rongálódott meg, több tízezeré lakhatatlanná vált.
Mind pénzügyileg, mind politikailag is meglehetősen instabil a helyzet, okozhat ez a mostani katasztrófa, annak ellenére, hogy nem erőszakos beavatkozásról vagy fegyveres konfliktusról van szó, hanem egy robbanásról, egy katasztrófáról egy újabb katasztrófát? – kérdezte Földi-Kovács Andrea, műsorvezető.
Természetesen, egy a lakosság valakit felelőssé tesz, kit tehet felelőssé? A kormányt. A kormány tehet erről? Zárójelben jegyzem meg, hogy igen is meg nem is, de az elmúlt évek összes kormánya korrupt volt, alkalmatlan a vezetésre, naponta újabb és újabb döntéseket hoztak. Mi volt a mostani helyzet? Egy napos nemzeti gyász, hét napos nemzeti gyász, tizennégy napos nemzeti gyász. Ki tárgyal a most odaérkező Macron-nal, zárójelben jegyzem meg, hogy Macron a legrosszabb pillanatban ment oda, amikor az újjáépítés folyik, amikor a sebesülteket próbálják kihozni, amikor a kórházak nem működnek, de hát ő odament, hogy szimbolizálja, hogy ő vezeti Európát, egyébként nem ő vezeti, de ez megint egy más kérdés. Tehát bármikor bármi berobbanhat, én, mint egyetemi tanár, politikusként ilyet nem mondhatnék, én azt is fölvetem, hogy megmarad-e Libanon területi egysége, nem tudok rá válaszolni
- mondta Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő.
A teljes adás:
Hír TV