„Ugye több mint egy éve fedezték fel a koronavírus-járvány első fertőzöttjeit Vuhanban, Kínában, az Egészségügyi Világszervezet pedig márciusban világjárvánnyá nyilvánította a Covid19-es fertőzést. Globálisan eddig közel 78 millió ember esett át ezen a fertőzésen és közel kétmillió halálos áldozatot követelt. Ezek a járványügyi járványügyi adatok és hatások. A politikában milyen hatásai voltak a világjárványnak?”
- kérdezte Földi-Kovács Andra.
„Az Európai Unió válságkezelése, a világjárványt illetően két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy az év elején az Európai Bizottság meglehetősen későn és komolytalanul reagált gyakorlatilag erre a válságra és ez az EU több államában (…) emberéletekben okozott veszteséget. A másik dolog, amit szeretnék kiemelni az a gazdasági-társadalmi válságnak a kezelése, ami a koronavírus-válság - sajnos -nyomában jár”
- válaszolta Kovács Attila.
„Emlékezhetünk arra, hogy az első hullám idején az Európai Bizottság egyébként nemtetszését fejezte ki a tekintetben is, hogy a tagállamok lezárták a határokat és szigorúbb határellenőrzést vezettek be nyilván a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Ha már a határok lezárása, akkor sok mindent azért áttranszformált ez a vírus vagy sok mindenről alkotott felfogást, többek között a határokról és a határellenőrzés szükségességéről is. Mit még?”
- kérdezte a műsorvezető.
„Minden válsághelyzet alkalmas arra, hogy a gyenge pontjait egy szövetségi rendszernek feltárja és hamar megmutatkozott ez az Európai Unió és valljuk be őszintén az Egyesült Államok tekintetében is. Nagyon fontos egyébként, hogy ilyenkor a vezetők milyen döntéseket hoznak (…).”
- reagált Ifj. Lomnici Zoltán.
Hír TV