2022-ben még mosolyogva, kéz a kézben álltak egymás mellett a baloldali pártok, a súlyos választási vereség után azonban az összefogás felbomlott, és a kampányfinanszírozás körül kialakult botrány miatt a tavalyi évet már az ellenzéki pártok egymásra mutogatása uralta.
Miután a titkosszolgálatok nyilvánosságra hozták, hogy csaknem négy milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a baloldal kampányába, a képviselők magyarázkodásba kezdtek és állították, ők nem láttak ebből a pénzből semmit.
„1,8 milliárdra emlékszem és nagyon büszkék vagyunk rá, köszönjük szépen"
- Márki-Zay Péter például így örvendezett a külföldi támogatásnak.
A legtöbb párt tagadta, hogy hozzájuk bármilyen forrás érkezett volna Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa mozgalmán keresztül, és tagadták azt is, hogy ez külföldi befolyásolási kísérlet lett volna. Ez utóbbit azonban Márki-Zay Péter maga cáfolta a köztelevízióban.
De nemcsak Márki-Zay Péternek kellett magyarázkodnia, miután kiderült, hogy külföldi támogatásokat kaptak a Soros Györgyhöz is köthető Action for Democracyn keresztül. Kínos helyzetbe került Budapest főpolgármestere is, amikor napvilágot látott, hogy a miniszterelnök-jelölti kampányához ő is vaskos támogatást kapott, szintén külföldről.
„Ez az adománygyűjtés teljes mértékben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt"
- a főpolgármester azt állította, hogy az összeget anonim adományozóktól adománygyűjtő ládákban szedték össze.
A Karácsony nevével fémjelzett 99 Mozgalomhoz több mint 500 millió forintnyi összeg érkezett, javarészt fontban és euróban. A mozgalom számlájára pedig az összeget összesen 19 alkalommal, Perjés Gábor párbeszédes politikus fizette be.
A hatóságok ezt követően közokirat-hamisítás vádja mellett házkutatást tartottak Perjés Gábornál és Karácsony Gergely jogi főtanácsadójánál, Tordai Csabánál is.
Tordai azóta is a Városházán dolgozik Karácsony bizalmi embereként, annak ellenére, hogy az ő ügyvédi irodájában hamisíthatták meg az adományozó íveket.
A kormány ezt követően hozta létre a Nemzeti Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ahogy a kormánypártok fogalmaztak, erre azért volt szükség, hogy egy autonóm államigazgatási szerv vizsgálja az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldi támogatásokat.
