Kövér László az Egy diktatúra hagyatéka - Állambiztonsági iratok és történetek című tárlat megnyitóján úgy fogalmazott: a kiállítás "arra tesz szakszerű kísérletet, hogy bemutassa, miként lehet egy államot a saját nemzete ellen fordítani" és "az állambiztonság szervezetrendszerét a nemzet rabságban tartásának eszközévé tenni".
Ismertetése szerint a kiállításon a levéltár kezelésében álló több mint ötmillió oldalnyi digitalizált iratanyagból, több mint egymillió megfigyelt személy aktáiból kerekednek ki "a legvidámabb barakknak hazudott egykori kommunista diktatúra mindennapjai". "Minden akta és minden statisztikai adat mögött megalázott vagy megtört emberi sorsok rejlenek" - hívta fel a figyelmet Kövér László.
A házelnök úgy vélte: AZ A KÖZÖSSÉG, AMELY ISMERI A TÖRTÉNELMÉT, ELKERÜLHETI A MÚLT HIBÁINAK MEGISMÉTLŐDÉSÉT,megakadályozhatja a régi bűnök újbóli elkövetését és növelheti annak esélyét is, hogy szabad életet éljen.
Kövér László szerint ehhez érteni kell a szabadság mibenlétét, mert "emberhez méltó körülményeket csak a magyar választópolgárok többségének akaratán alapuló, sem népi, sem liberális jelzővel le nem minősített demokrácia és jogállam képes teremteni". Mindenféle nyílt vagy rejtett, erőszakos vagy jogszerűnek hazudott idegen beavatkozás nélkül - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a 20. században a kommunizmus egyszer sem a magyar emberek többségének akaratából került hatalomra Magyarországon. Három alkalommal is - 1919. március 21-én, majd 1947. február 25-én, végül 1956. november 4-én - "erőszakkal támadtak rá Magyarországra idegen hatalom támogatásával, elévülhetetlen hazaárulást elkövetve" - mondta.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Origó
