Kettős ünnepre gyűltek össze a hívek Debrecenben. Kétszáz évvel ezelőtt, 1819. november 24.-én tartották az első istentiszteletet itt, a Református Nagytemplomban, emellett most ünnepli a kistemplomi gyülekezet, a Csonkatemplom épületének három évszázados fennállását.
"Szeretnénk ezt a fajta értékközösséget megóvni, sőt továbbörökíteni, meg ami rajtunk múlik, abban gyarapítani is. Ez az a szentséges élet, amelyiket a Kistemplomban is és a Nagytemplomban is hirdetünk."
- jegyezte meg Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A Nagytemplom, a tűzvészben elpusztult, egykori András templom helyén épült. Papp László polgármester azt mondta, Debrecen gazdag történelmi múlttal, és erős identitással rendelkezik, ennek egyik legfontosabb pillére a református egyház, amely az évszázadok során összefonódott a város történelmével.
"Nagytemplom egyet jelent Debrecennel, annak legfontosabb szimbóluma a debreceni szellemiség fő forrása. Szerte a világon, ez a két tornyú épület jelenti Debrecent, a Kálvinista Rómát. Olyan szimbólum, ami nem csak a reformátusoknak, minden magyar embernek irányt mutat."
- tette hozzá Papp László, Debrecen polgármestere.
Kósa Lajos Diószegi Sámuel emlékiratának kalandos útját idézte fel, amely tavaly került vissza a gyülekezet levéltárába.
"Diószegi Sámuel ír nekünk, minket a maradéknak titulálva, arról, hogy mi is járt a fejükben akkor, hogy milyen volt az eklézsia állapota, amikor 1805-ben elkezdték, és 1806-ban már elkezdték építeni a templomot, és 1806-ban már elhelyezték ezt az iratot."
- mondta Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.
Az istentisztelet zárásaként elhelyezték az emlékirat hiteles másolatát a templom kiállításnak egyik vitrinjében.
Hír TV
