A Városliget felújított sétányain járva, a felújított Millennium Házát megcsodálva, a Nagyjátszóteret, az új futókört vagy épp a sportpályákat kipróbálva bárki meggyőződhet arról, kinek lett igaza: az úgynevezett „ligetvédőknek”, vagy azoknak, akik a Liget megújítását tűzték ki célul. Most mérföldkőhöz érkezett a Liget-projekt: a hétvégén megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, márciusban pedig az új Néprajzi Múzeum. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, a Liget-projekt miniszteri biztosát Zimber Szilvia kérdezte.
- Fényképeken, videókon láttam már a Magyar Zene Házát, de a valóságban most először és azt kell mondjam: semmi nem adja vissza az élményt, ezt látni kell! Mekkora érdeklődést tapasztal a megnyitó előtt?
Baán László: „Páratlan úgy a hazai, mint a nemzetközi szakmai érdeklődés, hiszen sehol a világon nincs ilyen zenei beavató intézmény, ahol a koncerttermek és zenepedagógiai műhelyek mellett közel kétezer négyzetméteren interaktív, szórakoztatva tanító zenetörténeti kiállítások is várják a látogatókat. Maga a ház, ez a páratlan építészeti alkotás a világhírű japán tervező, Sou Fujimoto, a megvalósításon dolgozó több mint száz magyar mérnök, s természetesen a kivitelezők munkáját dicséri.”
- Milyen programokkal nyit a Zene Háza?
B. L.: „Most vasárnap, január 23-án és a rá következő héten számos ingyenes koncerttel várja majd a látogatókat, de azután is bárki szabadon besétálhat ebbe a gyönyörű üvegpalotába, körülnézhet, beülhet a kávézóba, de a zenei és kiállítási programok, zenepedagógiai foglalkozások, mint bárhol másutt, természetesen belépődíjasok lesznek. Jellemző a felfokozott érdeklődésre, hogy több rendezvényre már elővételben elfogytak a jegyek. Érdemes időben választani a sokszínű kínálatból.”
- Sokszor támadták korábban a Liget-projektet és a főváros máig ellenzi bizonyos épületek megépítését. A koncepcionális különbség az, hogy a főváros jelenlegi vezetése csak közparkot képzelt a Városligetbe, önök pedig kulturális negyedet is. Eldőlt ez a vita?
B. L.: „Ez a vita már jó egy évszázada eldőlt. A jelenlegi fővárosi vezetés, politikai számításból, egy olyan Ligetet vizionál, ami pont ellentétes azzal, ami a Városliget legsajátabb, egyedi jellemzője, s amiért több mint száz éve ez a legkedveltebb hazai közparkunk: ez pedig a zöldfelületi kikapcsolódás és egy egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszer harmonikus együttléte. A városligeti közparkban ez az együttállás egy olyan egyedi érték, amit tisztelni és őrizni kell, s nem pedig felszámolni. A Városligetben 1866-tól, az Állatkert megnyitását követően, számos nagyszerű intézmény – többek között a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Műjégpálya, a Nagycirkusz, a Vajdahunyadvára, a Közlekedési Múzeum – találta meg otthonát. Szó szerint benne: hiszen mindegyik intézmény a Ligetben, s nem pedig köréje épült. Én ugyanazt mondom, mint amit a Liget-projekt legbőszebb ellenzői tűztek a zászlajukra, ám jómagam komolyan is gondolom: a Városliget maradjon Városliget! Vagyis őrizzük meg ezt az egyedi karakterét s hozzuk vissza régi fényét: a zöldfelületeknek éppúgy, mint a parkot átszövő intézményrendszernek – s mindezt a legkorszerűbb, 21. századi igényeknek megfelelően.”
A teljes interjú IDE kattintva olvasható.
