A 2015-ös migrációs válság nemcsak a magyarországi Röszkét, hanem a vajdasági magyar településeket, Magyarkanizsát, Horgost és Martonost is megtépázta. Magyarkanizsa központját akkoriban elárasztották a bevándorlók. 2015. szeptember 15-ét követően a jogi és a fizikai határzár életbelépése után lecsökkent a városban az idegenek száma. Azonban néhány hete ismét megjelentek a migránsok tömegei. A 8000 fős településen átlagosan 6-700 bevándorló tartózkodik. Egy részük az erdőben rejtőzik. Sátorban húzzák meg magukat és innen indulnak útnak Magyarország irányába, a határon azonban szinte mindig elkapják őket, majd következik a visszaküldés. Akad olyan bevándorló, aki már nyolcszor próbálkozott sikertelenül. Az erdőben tüzet raknak és így vészelik át a téli fagyokat. A szemfülesebb bevándorlók az elhagyatott régi vasútállomáson találtak menedéket.
Egy angolul nem igazán beszélő migráns is a hatékony magyar határvédelemre panaszkodott:
„Nem tudom, nagyon problémás a határ. Oda megyek, visszaküldenek és ez baj.”
Magyarkanizsán 2015 óta állandóan jelen vannak az illegális bevándorlók, azonban az utóbbi hetek erősödő migrációs nyomása rossz emlékeket vált ki a település vezetőiből. Laczkó Róbert a Magyarkanizsai Migránsügyi Válságstáb vezetője az Informátornak a következőket nyilatkozta:
„Ez most egy sokkal erősebb nyomás ami rajtunk van, hiszen naponta 200-300 embert kapunk nem tudjuk honnan, Belgrád felől, Nagykikinda, Szabadkáról, ugyanúgy visszatérnek a magyar határról. Őket is mi látjuk el, a mi szociális gondozóink, a mi rendőrségünk, és természetesen a mi településeinken jelennek meg minden nap. Ami a probléma, hogy ezzel a hideg idő beálltával nem tudjuk őket kontrollálni, ellátni sem, elhelyezni sem. És egyszerűen tehetetlen helyzetbe kerültünk, hiszen nem tudjuk a pontos mozgásukat egész nap kísérni.“
A kialakult helyzet miatt Magyarkanizsán létre kellett hozni egy védelmi szolgálatot is, amely a lakosok biztonságát szolgálja, ami terhet ró a városra.
A bevándorlók egyébként rendkívül jól felszereltek. A legújabb okos telefonokkal rendelkeznek és több simkártyával is, amelyeket gyakran cserélgetik annak fényében, hogy kivel kell beszélniük. Valakivel állandó telefonkapcsolatban vannak, csak sejteni lehet, hogy a vonal végén egy olyan személy van, aki segíti az illegális határátlépést, vagyis embercsempészről beszélünk. Hiszen az sem lehet véletlen, hogy a migránsok mindegyike ismeri a határ azon pontjait, ahol könnyebb lehet a bejutás. Magyarkanizsáról Martonos és Horgos irányába indulnak el, ha nem sikerül átjutni a kerítésen, akkor vízen vagyis a Tiszán próbálkoznak. Igaz a folyó pontos nem nevével nincs mindenki tisztában.
A Századvég friss elemzése szerint Európába csak az idei évben 90 ezer bevándorló érkezett embercsempész segítségével, amely ezen hálózatoknak körülbelül 135 és 225 millió eurónyi üzlet lehetett, ez forintban 44 és 74 milliárd között van. A migráció és az ahhoz köthető embercsempészet ma jobb üzlet Európában, mint a kábítószer vagy a prostitúció.
Teljes műsor:
Hír TV
