Kamionokon szállították a firenzei Uffizi Képtárból a Budapesti Történeti Múzeumba a 21 híres festő önarcképét. „Az Uffizinek, amely Európa és a világ egyik legrégebbi művészeti gyűjteménye, van egy külön művészönarckép-kollekciója, amely nagyjából 1650 darabot számlál. Ezen belül 24 magyar önarckép van 21 magyar alkotótól, ezeket hoztuk most el erre a kiállításra” – mondta Veszprémi Nóra, a tárlat kurátora.
A kiállításon nincs szükség idegenvezetőre, nélküle is bőséges információt kaphatnak az érdeklődők a festmények történetéről. A látogatóknak ehhez nincs más dolguk, mint letölteni egy ingyenes alkalmazást az okostelefonjukra, és leolvasni a készülékükkel a képek alatti kódot. Néhány másodpercen belül a telefonon automatikusan elindul egy hangos idegenvezető program, amely a konkrét festményről elmondja a legizgalmasabb tudnivalókat. A néhány perces hangfelvételek négy nyelven is meghallgathatók. „Az alkalmazásban azt hallja, hogy hogyan került be a festmény a képtárba, miért ezeknek a festőknek van önarcképük. Ezek mindig nagyon érdekes történetek” – fogalmazott a kurátor.
Az alkotások közül jó néhány még soha nem volt látható Magyarországon, ilyen például Csók István önarcképe és Nemes Eliza portréja. „Jó látni azt, hogy végre Magyarországra is bejönnek ezek a magyar képek, és nem csak firenzei képtárban őrzik őket” – nyilatkozta Tóth Márton.
A látogatók nemcsak portrékat láthatnak, egyéb műalkotásokkal is készültek a szervezők. „Meglepődtem. Nemcsak a festők önarcképeit lehet látni, hanem egyes művei is ki van állítva, így az ember nemcsak az arcképét látja, hanem körülötte egy-egy képét is, amit elkészített” – nyilatkozta Köller Györgyné.
A kiállítás június 20-áig látható.
