Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, Magyarországon ésszerű és életszerű fegyvertörvény, vadászati törvény van. Nemzetközi vélemények szerint is a magyar vadászati törvény a legjobb.
A magyar agrártársadalom és vadásztársadalom között együttműködés van - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Hozzátette, az agráriumot és a vadászatot nem lehet szembeállítani egymással, mivel Magyarországon a vadászati jog a földtulajdonon alapul. Ez kapcsolatot teremt a földtulajdonos és a vadászok között. Ezzel kizárták, hogy szükségtelen konfliktus legyen az agrárium és a vadászat között.
A megnyitón a miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a vad erdőn, mezőn otthon van, megilleti, hogy ott életlehetősége legyen, ennek "kárát" a földtulajdonosnak viselnie kell. Ugyanakkor a magyar vadászat gazdaközpontú, mert a vadászatra jogosult köteles vadkáralapot létrehozni, abba befizetni, és ebből a gazda megkapja a vadkárt.
Nagy István agrárminiszter a megnyitón kiemelte, meg kell őrizni a föld biodiverzitását, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadgazdálkodás is.
Ismertette, a 2023/24-es vadgazdálkodási évben 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat hasznosítottak, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezret. Csaknem 73 ezer trófeát bíráltak el, 58 százalékuk őz-, 29 százalékuk gím-, 8 százalékuk dámlapátagancs volt. A vadgazdálkodás pénzügyi mérlege ugyanebben az időszakban a nehézségek ellenére is pozitív volt, az ágazat 3,7 milliárd forintos eredménnyel zárt. A magyar vadgazdálkodás fenntartható módon gazdálkodik a vadászható állatfajok állományaival, a tevékenység megfelel a nemzetközi egyezményekben és az uniós jogszabályokban foglaltaknak - jelentette ki Nagy István.
Az agrárminiszter szólt arról, hogy a vadgazdálkodás is a korszerű, elektronikus megoldások felé fordult, jogszabály-módosítással lehetővé válik az elektronikus beírókönyv alkalmazása is, amihez naprakész adatokat szolgáltató országos online rendszer kapcsolódik majd. A 2025. október 1-jével bevezetendő elektronikus beírókönyv alkalmazását az állam finanszírozza, így a vadászatra jogosultak számára ingyenes lesz, használata pedig önkéntes - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy 2014-től 2022 végéig több mint 43 700 hektárra igényeltek sikeresen támogatást erdőtelepítésre a Vidékfejlesztési programban, ebből már csaknem 32 ezer hektárnyi erdő jött létre. Emellett az állami erdészeti társaságok területén zajló mintafásítási és Újszülöttek erdeje programban 2020 óta összesen mintegy 1700 hektár új erdőt telepítettek. A lehetőségek a jövőben bővülni fognak, az uniós Közös Agrárpolitika magyar stratégiai terve szerint ugyanis az előző ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. A pályázatok kiírása 2024 februárja óta folyamatos, lehet támogatást igényelni Natura 2000 területek kezelésére, erdőkárok megelőzésére és helyreállítására, fiatal erdők állománynevelésére. Az erdőgazdálkodóknak lehetőségük lesz pályázni erdőszerkezet átalakításra, örökerdők kialakítására és fenntartására, valamint az erdei infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatásokra is - ismertette Nagy István.
Az agrártárca vezetője köszöntőjében kitért arra, a fenntarthatóság fontos szempont a halgazdálkodásban is, a horgászat ma már a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik Magyarországon. A regisztrált horgászok száma évről évre nő, meghaladja az 1 milliót, és ez azt bizonyítja, hogy a fenntartható halgazdálkodás tekintetében sikeres modell a természetes vizek horgászati célú hasznosítása.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, a vadászati szakmai munka intenzív évet tudhat maga mögött, utalt arra, Magyarország soros EU-elnöksége alatt sikerült egy olyan nyilatkozatot elfogadtatni, amely az agrárvilág jövőjével kapcsolatban lefektette azokat az alapelveket, hogy egyensúly legyen a vadászok, földművelők, környezetvédők között, együttműködésen alapulva.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség tavaly sikeres évet zárt, és több mint 1 millió regisztrált horgászt tudott képviselni. Gazdálkodásuk stabil, 2025 január elsejétől pedig visszakapták a Tisza-tó halgazdálkodási jogát.
A megnyitón köszöntötte a magyar vadász társadalmat Philipp Harmer, a CIC elnöke, és elismerően szólt a magyar vadászok nemzetközi tevékenységéről.
Az eseményen bejelentették, hogy tavaly decemberben 39 helyszínen szerveztek jótékonysági vadászatot, ezáltal az Országos Jótékonysági Vadászat (OVJ) eddigi adománya 41 millió forinttal nőtt, és meghaladja a 263 millió forintot. Az összeget orvosi eszközök beszerzésére lehet fordítani, így országszerte 25 kórház gyermekosztálya részesült támogatásban.
A FeHoVa megnyitóján kitüntetéseket is átadtak. Magyar Nemzeti Vadászrend kitüntetést vett át Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke. A Vadászkamara Aranyérme elismerésben részesült Dargay Eszter, a Belügyminisztérium jogi és koordinációs helyettes államtitkára, Soós Istvánné, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője. Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést kapott Baráth Béla, a Nyírerdő Zrt. gúthi erdészetének hivatásos vadásza.
Fotó: Shutterstock
