Majdnem százezren érkeztek Velencébe a Szent Márk téri harangtorony tetejéről leereszkedő angyal, vagyis a város legszebb lányának repülésére .
A térre azonban egyszerre csak 25 ezren léphettek be - a 2015-ös párizsi terrortámadások után bevezetett biztonsági intézkedések értelmében. Több száz rendőr és civilben is szolgáló biztonsági őr ellenőrizte a tömeget a velencei karnevál központi eseményén, amely szokás szerint idén is a legtöbb látogatót vonzotta.
Reggel fél kilenctől eltérő útvonalakon terelték az érkezőket a Szent Márk tér felé és onnan el. A légi felvételekkel és kézi számolókkal végzett mérések mellett működésbe léptek a város 34 pontján felszerelt kamerák is, amelyek úgynevezett stressz-tesztjét, vagyis főpróbáját ezen a tömegeseményen tartották.
A kamerarendszert Paola Mar önkormányzati turisztikai tanácsos mutatta be a nemzetközi sajtónak. Az MTI-nek elmondta, hogy az évi több mint 20 millió olasz és külföldi látogatót fogadó városban mindig is mérték és terelték az érkezőket, ezt azonban eddig pusztán a tapasztalatra támaszkodva, "megérzés" alapján tették, vagyis ha látták, hogy túl sokan lepték el az utcákat, hidakat és telítődött az egyik útvonal, akkor a közlekedési rendőrök más irányba terelték a tömeget.
"A városközpontba tartók mintegy fele a vasútállomásról indul, és majdnem kizárólag a Rialto-hídja és a Szent Márk térre megy, ugyanazt az egyetlen útvonalat követve" - hangoztatta Paola Mar. Hozzátette, az emberek több eltérő irány szerinti mozgatásával elkerülik, hogy a gyalogosközlekedésű Velence teljesen beduguljon. A terelést mostantól a térfigyelő eszközök segítségével végzik.
A jelentősebb kereszteződési pontokon felszerelt kamerák nem videófelvételeket készítenek, hanem az elhaladókról gyűjtenek "hitehetetlen mennyiségű" adatot: húsz századmásodpercenként továbbítják az alattuk elhaladók számát, sűrűségét, testmagasságát a felnőttek és gyerekek megkülönböztetésére, valamint a járókelők mobilkészülékeinek regisztrációs országát is érzékelik, vagyis azt is tudják, ki honnan érkezik és mennyi ideig tartózkodik a városban - részletezte Paolo Bettio, az adatkezelést végző Venis informatikai központ vezetője.
Hasonló rendszert a 22 milliós japán Kanszai városában használnak. Tömegszámolási módszerként eddig Olaszországban csak a repülőtereken és vasútállomásokon alkalmazták. Velence kísérleti helyszínnek számít, de a látogatók ilyen számolását és ellenőrzését már Firenze is tervezi.
A velencei önkormányzat július elsejétől vezeti be a "fizetős belépést" a városba, ami fejenként napi 3 eurótól 10 euróig terjedhet az idegenforgalmi idénytől függően. Korábbi bejelentések szerint nem kellt fizetniük az egy vagy több napos szállást foglaló turistáknak, a Velencébe dolgozni érkezőknek és a hat év alatti gyerekeknek sem. A részletek még nem ismertek, de a tervek szerint a díjat a "reggel jövő, este menő" turistákra vetik ki, akik egyénileg, többnyire vonattal vagy saját autóval érkeznek. A díjat mobilalkalmazással lehet majd befizetni, és a látogatókat egyelőre a közlekedési rendőrök szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Aki nem fizeti be a "belépési díjat", bírságra számíthat. Elképzelések szerint a jövőben a kamerás rendszer a belépési díj mobiltelefonos befizetését is ellenőrizheti. "Nem nyereségvágyból vezetjük be a fizetős belépést, nem is a a látogatók számának korlátozására. Ellenkezőleg azt szeretnénk, ha minél többen érkeznének és minél tovább maradnának"- jelentette ki Luigi Brugnoli polgármester az MTI-nek. Hangsúlyozta, hogy a cél a tudatos turizmus szorgalmazása, mivel Velence városa megérdemli, hogy a látogatók ne csak "kihasználják" Velencét, hanem hozzájáruljanak a város örökségének fennmaradásához.
MTI