Ausztrália tavaly nyáron kerülte el, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítsa. A testület Ausztrália kérésére határozott a döntés elhalasztása mellett a páratlan természeti képződmény ügyében.
Ausztrália vállalta, hogy új jelentést készít a Nagy-korallzátony állapotáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tesz. A jelentést jövő kedden kell benyújtania az UNESCO-nak.
A pénteki bejelentés szerint a tervezett egymilliárd ausztrál dolláros ráfordításból 580 millió ausztrál dollárt szánnak Ausztrália északkeleti partvidékén az erózió helyreállítására, a talaj állapotának javítására, valamint a tápanyagok és növényvédő szerek elszivárgásának csökkentésére. 253 millió ausztrál dollárral támogatják a Nagy-korallzátonyt kezelő hatóságot és 93 millió dollárt adnak a korallzátony ellenállóbbá tételét és alkalmazkodását javító stratégiák kutatására.
"Támogatjuk a korallzátony egészségét és zátonnyal kapcsolatos gazdaság középpontjában álló turisztikai szolgáltatók, a vendéglátóhelyek és queenslandi közösségek jövőjét" - hangsúlyozta Scott Morrison miniszterelnök.
Az óceánok felmelegedése miatt 2016-ban, 2017-ben és 2020-ban a Nagy-korallzátonyt súlyosan károsította a korallfehéredés. A károsodás a korallzátony kétharmadát érintette.
Az ausztrál ellenzéki Munkáspárt alelnöke, Richard Marles a kormányt bírálva pózolásnak nevezte az egymilliárd dolláros bejelentést. "Nem lehet komolyan venni a Nagy-korallzátony támogatását, ha nem veszik komolyan az éghajlatváltozás elleni fellépést" - jelentette ki Marles. A politikus azt ígérte: ha a Munkáspárt a májusi választáson kormányra kerülne, az évtized végére 43 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Morrisont bírálták az ENSZ novemberi skóciai klímaváltozási csúcstalálkozóján, amiért kormánya 2005-ös szinthez képest csak 26-28 százalékkal akarja csökkenteni Ausztrália üvegházhatású-gázkibocsátását 2030-ig.
