Az Új-Zélandon tavaly március végén bevezetett korlátozások nyomán az ország legforgalmasabb part menti vízi útjának számító Hauraki-öbölből csaknem az összes nem alapvető fontosságú vízi jármű eltűnt és a zajszennyezés szintje lecsökkent.
"Az első lezárás addig példátlan lehetőséget adott, hogy felmérjük és számszerűsítsük az emberi tevékenységeknek a tengeri élővilágra gyakorolt hatásait. Ezért úgy határoztunk, hogy megnézzük, miként reagálnak a tengeri teremtmények erre az új, viszonylag nyugodt környezetre" - mondta Craig Radford, az Aucklandi Egyetem kutatója.
A zajszennyezés jelentős hatással van a tengeri állatokra, amelyek számos életbe vágó helyzetben, például ragadozó felbukkanásakor vagy párválasztáskor is hangjelzésekkel kommunikálnak egymással.
Az új-zélandi szakemberek és a kanadai Victoria Egyetemen dolgozó kollégáik tavaly február és május között a tengerfenékre kihelyezett műszerekkel gyűjtöttek akusztikus adatokat a Hauraki-öböl öt pontján. Naponta 144 hangmintát gyűjtöttek be. A mintákat két - korlátozás előtti és alatti - csoportba osztották.
A Global Change Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői palackorrú delfineket és egy halfajt vizsgáltak, amelyek hangadással tartják a kapcsolatot társaikkal. Ezeknél az állatoknál a szakemberek pontosan meg tudják határozni a kommunikációs hatótávolságot - a maximális távolságot két azonos fajba tartozó állat között, amelyről még észlelik egymás hangját - is.
Az apró csónakok eltűnésével az öböl jóval csendesebbé vált mind az öt vizsgált helyszínen. Az eredmények szerint a vizsgált állatok több mint kétszer jobban hallhatták egymást a korlátozások idején.
Radford szerint a kisebb csónakok zajának vizsgálatára kevés figyelem fordul, mivel a hajók nagyobb zajt csapnak, ám a mostani tanulmány adatai meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a kisebb vízi járművek, ha sok van belőlük, közvetlenül befolyásolják a zajszintet és hatással vannak a vízi élővilágra.
MTI
