Részesítsük előnyben az őshonos növényfajokat
A növények ápolása során az öntözés az egyik leggyakoribb feladat, az alacsony gondozási igényű kertek egyik fő sarokpontja a vízigény (ezáltal az öntözési gyakoriság) csökkentése. Ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha olyan növényfajokat telepítünk, amelyek kevés vízzel is beérik.
A legjobbak a honos növények, melyek az adott tájegységen már régóta jelen vannak a természetben is, így alkalmazkodtak a lokális klímához, vagyis jobbára a természetes csapadékkal is beérik. A honos növények ráadásul nem tájidegenek, vagyis illeszkednek a környező erdők, mezők látványába. A honos növények mellett beválnak a mediterrán vagy a kifejezetten szárazságtűrő fajok is, érdemes ezeket előnyben részesíteni.
Öntözési trükkök
Sokat segíthet a csepegtető öntözés alkalmazása, mely nem csak a vízzel jelent spórolást, de folyamatos vízellátást is jelent. A rendszer akár házilag is elkészíthető! Még egyszerűbb módszer a helyes időzítés, ugyanis a tavasztól az őszig tartó időszakban a kora reggel vagy esti öntözés sokkal hatékonyabb, hiszen ilyenkor a párolgási veszteség is csekélyebb.
Telepítsünk metszést nem igénylő növényeket
A metszés a növény méretétől függően akár nagyobb lélegzetű munka is lehet, ráadásul sok esetben a szakszerűség érdekében némi tanulást, gyakorlást is igényel. A megoldás, ha célzottan metszést nem igénylő növényeket válogatunk! Részesítsük előnyben a nyíratlan sövény típusokat, mellőzzük a gyümölcsfákat, válasszunk determinált növekedésű (gömb, oszlopos koronájú) cserjéket, tujaféléket.
Ültessünk talajtakaró növényeket
Minden kertben a gyepfelület adja a legtöbb feladatot, hiszen tavasztól őszig öntözni, rendszeresen nyírni, tápanyagozni kell a pázsitot, a telet követően pedig gyakran van szükség felülvetésre, pótlásra. A gyep ugyanakkor részben kiváltható talajtakaró cserjék segítségével, ezek olyan alacsony, 20-40 cm magas fajok, amelyek dekoratív módon fedik be a talajt, megakadályozzák a gyomosodást, és egységes, zöld látványt biztosítanak.
Mulcsolás
Mulcsnak a különféle talajtakaró anyagokat hívjuk, melyek számos előnnyel rendelkeznek. Mulcsanyagként szóba jöhet a fenyőkéreg, a fakéreg zúzalék, a zúzott kő vagy folyami kavics, de használható a faforgács vagy a szalma is, utóbbiak inkább a veteményesekben. A mulcs lassítja a talaj párolgását, ezáltal kevesebb víz vagy öntözés is elegendő lesz, emellett megakadályozza a gyomosodást is.
