A két vezető kedden telefonon egyeztetett egymással és a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett, a sportolók és valamennyi résztvevő egészségének a megőrzése érdekében.
A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
"Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel" - tájékoztatta az újságírókat Abe.
A NOB - amely kicsivel később megerősítette ezt - közleményében kiemeli, hogy az olimpiai láng marad Japánban és egyezség született arról is, hogy az elnevezés nem változik, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve.
A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül.
A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d'Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.
A törlés most nem merült fel, korábbi sajtóinformációk szerint három halasztási forgatókönyv volt, idén őszi, jövő nyári és 2022-es rendezés lehetősége vetődött fel.
Az elmúlt hetekben a kvalifikációs versenyek, Európa- és világbajnokságok sorozatos halasztása után - sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett - egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az olimpia esetében is. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.
A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
Schmitt Pál sajnálja a halasztást, de örül, hogy nem törölték az olimpiát
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke sajnálattal reagált a tokiói játékok elhalasztásának hírére, de mint mondta: örül annak, hogy a seregszemlét egy későbbi időpontban azért megrendezik.
"Sajnálattal értesültem a hírről, mint minden olyan olimpikon, sportoló, sportvezető, aki a legjobb tudása szerint készült a július 24-ei kezdésre"- nyilatkozott az M1 aktuális csatornának a 77 éves sportdiplomata. "Ezt a döntést azonban olyan magas szinten hozták és olyan konszenzussal, hogy ezt mindannyiunknak tiszteletben kell tartani."
Emlékeztetett, hogy a döntést megelőzően Thomas Bach, a NOB elnöke és Abe Sindzó, Japán miniszterelnöke tárgyalt egymással, s ezen a megbeszélésen maximálisan figyelembe vették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb tájékoztatását is, amely szerint a világjárvány nemhogy lassulna, egyelőre gyorsul, és szinte a világ összes országában jelen van a koronavírus.
"Így arra a megállapításra jutottak, hogy négy hónap múlva nem lehet megtartani az olimpiát Tokióban. Várható volt ez a döntés, s vélhetően néhány napon belül az új időpont is meglesz. Ez arra lesz jó, hogy a sportolók, akik készülnek, biztosan tudják, hogy lesz olimpia, akik már kvótát szereztek, azt megtarthatják és a nemzetközi sportszövetségek az új dátumhoz igazíthatják majd a versenyrendszerüket" - fogalmazott.
A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a Nemzet Sportolója arra a kérdésre, hogy mit jelenthet ez a halasztás a készülő versenyzőknek, a következőképpen válaszolt:
"Ez egy vis maior, ezt tudomásul kell venni. Nyilván vannak olyan sportolók, akik pályafutásuk utolsó állomásának tekintették ezt az olimpiát, de a sportolók java része fiatal és rugalmas. Most ki lehet dolgozni egy teljesen új felkészülést, alapozással, formába hozással."
Schmitt Pál hangsúlyozta: nagyon örül annak, hogy a játékokat nem törölték, mert olyan válságos a helyzet, hogy akár az is bekövetkezhetett volna.
"Volt már rá példa. Én úgy gondolom, hogy a döntéssel a sportolók, ha csalódottan is, de megbékélnek." - mondta.
Ahogy fogalmazott, bízott benne, hogy még idén meg lehet rendezni a játékokat, egyúttal emlékeztetett, hogy az 1964-es tokiói olimpiát októberben bonyolították le, "teljesen normális időjárási körülmények között".
"Bíztam benne, hogy addigra talán leáll a vírus terjedése, de ez kiszámíthatatlan, hiszen Afrikában például még csak most ütötte fel a fejét." - tette hozzá.
Egyúttal jelezte, örömmel tölti el, hogy "jövőre megcsinálják", és szerinte ezzel a sportolók is így vannak, mert nem elveszítették életük fontos álmát, hanem "csak" áttervezés van, s ehhez kell alkalmazkodni.
A tokiói játékok jövőjével kapcsolatban azt mondta, a nemzetközi sportszövetségeknek egy teljesen új kvalifikációs és versenyrendszert kell majd kialakítaniuk, nehéz kérdés lesz a televíziós közvetítés kérdése, a japánoknak gondot okozhat az olimpiai falu lakásainak értékesítése, illetve a beköltözések halasztása, a szállásfoglalásokat és az eladott jegyeket is át kell írni.
"Ez egy óriási munka, de az olimpiai mozgalmat szeretők ezzel együtt mégis örülhetnek annak, hogy a tokiói játékokat mégis megrendezik" - zárta szavait Schmitt Pál, aki 1989 és 2010 között volt a MOB elnöke.
Szabó Tünde: körültekintő és helyes döntés született
Szabó Tünde szerint körültekintő és helyes döntés született azzal, hogy a koronavírus-járvány hatására jövő nyárra halasztották a tokiói nyári olimpiát.
A sportért felelős államtitkár - olimpiai ezüstérmes korábbi úszó - közösségi oldalán hangsúlyozta: egy sportoló számára nincs nagyobb dicsőség, mint hazáját képviselni az ötkarikás játékokon évek áldozatos munkája, lemondások és a teljesítőképesség határainak legyőzése eredményeként.
"Most egy olyan versenyen találjuk magunkat, amelyben nincsenek szabályok, és nincsenek győztesek! Az ellenfél kiszámíthatatlan, láthatatlan, és nem tudjuk, a +mérkőzésnek+ mikor lesz vége" - írta a világjárványról Szabó Tünde. Hangsúlyozta, bár a végsőkig bizakodtak, elfogadják, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach és Abe Sindzó japán miniszterelnök válságtanácskozásán az ötkarikás játékok és a paralimpia halasztásáról állapodott meg.
"Biztos vagyok benne, hogy ez egy körültekintő és helyes döntés, hiszen a biztonság, az egészség védelme az elsődleges és a legfontosabb! Kitartást kívánok sportolóinknak, hogy megvalósíthassák céljaikat, hiszen mindannyiunk példaképei ők, akikre 2021-ben is nagyon büszkék leszünk!" - fejtette ki Szabó Tünde.
A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra.
Ungvári: a halasztás egyet jelent a visszavonulásommal
Ungvári Miklós olimpiai bajnok cselgáncsozó számára a tokiói ötkarikás játékok elhalasztása azt jelenti, hogy pályafutása véget ért, míg Cseh László úszó egyelőre mérlegeli a helyzetet.
"Ez egyet jelent a visszavonulásommal, el vagyok keseredve" - idézte a Nagy Sportágválasztó közleménye a 39 éves Ungvárit, aki 2012-ben Londonban a 66 kilogrammos súlycsoportban lett második.
A négyszeres olimpiai ezüst- és kétszeres bronzérmes Cseh László már korábban kijelentette, hogy a tokiói viadalon zárná le pályafutását.
"Amikor először meghallottam a hírt, egy pici megnyugvást éreztem, hiszen nem lesz bennem rossz érzés amiatt, hogy itthon ülök és nem tudok edzeni. Hogy mi lesz velem, azt most még nem tudom megmondani" - mondta a 34 éves versenyző a közmédiának adott interjújában.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden jelentette be hivatalosan, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
MTI
