Tagadják, hogy rasszista alapon megy a kitoloncolás

Bangladesi menekültek értek partot Indonéziában három hónap tengeri hajózás után. A csoport márciustól májusig hánykolódott a tengeren. Először Malajziába próbáltak menni, de onnan végül elüldözték őket. Később nemzetközi nyomásra Indonézia fogadta be a csoportot. Idén fél év alatt körülbelül 25 ezer ember menekült el Bangladesből.

„Malajzia jó volt. Indonézia is jó. Meglátjuk, hova küldenek legközelebb, biztos az is jó lesz. A családomról semmit nem tudok, ők Bangladesben maradtak” – mondja egy menekült.

A bangladesiek végső célja Ausztrália, de ide tengeri bárkákon nem mehetnek, mert aki illegálisan érkezik, az menekültstátuszt se kaphat. A menekültek ügyintézése így hónapokig tart, és a végén még az is lehet, hogy visszatoloncolják őket Bangladesbe.

„Próbálunk a lehető leghamarabb megoldást találni a helyzetre, de ehhez a környező országokkal kellene együttműködni. Ha egy éven belül megoldást találnánk, már boldog lennék” – mondja az ENSZ emberi jogi főképviselője.

A deportálásra egy karibi ország mutat példát. A Dominikai Köztársaságból egy hete lehet kitoloncolni a szomszédos Haitiból érkező gazdasági bevándorlókat. Nekik a belügyminisztériumnál kellett volna regisztrálni, ha az országban akarnak maradni, ezt viszont bürokratikus eszközökkel megnehezítette a hivatal.

„Elmentem regisztrálni a belügyminisztériumba, de rengeteg papírt kértek, aztán amikor mindet bevittem, azt mondták, ez hibás, az hibás. Szóval még mindig nincs meg az engedélyünk, és emiatt eléggé félek, hogy most mi lesz” – mondja egy bevándorló.

Haiti az amerikai kontinens legszegényebb országa. A karibi államban a 2011-es földrengés óta nincs működőképes gazdaság.

Forrás: Hír TV