Példátlan növelés: Trump sarokba szorította európai szövetségeseit

Többen is, közöttük maga az érintett Donald Trump is cáfolta, hogy felvetette volna az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, amennyiben az európai szövetségeseik nem növelik nagyobb mértékben védelmi kiadásaikat. Az amerikai elnök ugyanakkor kemény szavakkal illette azokat a tagállamokat, amelyek szerinte nem vesznek részt kellő mértékben a terhek igazságosabb viselésében.

„Azt mondtam többeknek is, hogy nagyon nem fognak örülni, ha nem emelik meg jelentősen a hozzájárulásukat. Mert az Egyesült Államok sokáig hatalmas összeget fizetett, a NATO költségeinek csaknem 90 százalékát, most pedig ezek az országok elkezdték megemelni a hozzájárulásukat. Tegnap nagyon nem tetszett, az, ami történik, de most, hogy már jelentős emelésre tettek ígéretet, ez már sokkal boldogabbá tesz” – fogalmazott Donald Trump. 

Az amerikai elnök felvetette, hogy 2024-re nem a GDP 2, hanem inkább a 4 százalékára nőjön a tagállamok védelmi költségvetése. Végül abban maradtak, hogy az európai tagállamok javaslatot készítenek arra, hogyan tudnak minél rövidebb idő alatt minél több pénzt fordítani honvédelmi célokra.

„Minden szövetséges hallotta Trump elnök hangos és világos üzenetét. Megértjük, hogy az amerikai elnök nagyon komolyan veszi a védelmi kiadásokat, és ennek egyértelmű a hatása” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A duplázás nem megy

Magyarország nyitott a tárgyalásokra a költségvetés növelése kapcsán, azonban Szijjártó Péter szerint az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a katonai kiadások megduplázását.

„A NATO-ban köttetett egy megállapodás, igaz, hogy a korábbi amerikai elnökkel, de az Egyesült Államok, mint a NATO tagja is részese volt ennek a megállapodásnak 4 évvel ezelőtt Wales-ben. 2014-ben közös megegyezést tettünk, hogy 2024-ig mindenki el fogja érni a 2 százalékos védelmi ráfordításokat. Ebből a szempontból bírálat nem ért senkit , hogy ne haladna ezen az úton előre, hanem igazából az amerikai elnök ezt a megállapodást meg kívánja változtatni és nem tartja elfogadhatónak, hogy évek távlatában beszélünk a 2 százalékos költésről. Ő azt szeretné, hogy ez minél előbb meglegyen. Mi a magunk részéről állunk elébe, hogy ezt megvitassuk” – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Nyomás

A NATO-csúcs nem csak a pénzről szólt, külön téma volt Ukrajna közeledése a katonai szövetség felé, amelyet Magyarország azért blokkol, mert az ukránok nem vonják vissza a nyelvtörvény módosításait. Mindez éreztette hatását legfelsőbb szinten is.

Komoly diplomáciai nyomás nehezedett Magyarországra annak érdekében, hogy Magyarország is hozzájárulását adja a közös NATO–Ukrajna nyilatkozathoz. Ezt azonban Magyarország megvétózta, ezért a NATO főtitkára saját nevében adott ki egy nyilatkozatot, amiben egyébként benne van, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait a nyelvtörvény ügyben Ukrajnának el kell fogadnia és végre kell hajtania.

A Hír Televíziót Brüsszelből, a NATO európai főhadiszállásáról Arató László tudósította.