Ciprusi válság: elmozdulás jöhet

Szakértői szinten folytatódnak a tárgyalások Ciprus jövőjéről. Ebben állapodtak meg az ENSZ védnöksége alatt tartott genfi konferencia résztvevői, vagyis a görög, a török és a brit külügyminiszter. A megosztott sziget jövőjéről tárgyalt a török és a görög terület vezetője is.

„Az ENSZ világosan felrajzolta azt az elvárását, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. Ennek alapján az egyik fél biztonsága nem jelenthet fenyegetést a másik oldal számára” – mondta Níkosz Anasztasziádisz ciprusi politikus.

Ciprus török részének vezetője is elfogadta, hogy a szigetországban egyensúlyra van szükség.

„Azért vagyunk itt, hogy minden lehetőséget áttekintsünk. Nincsenek tabutémák. Ha az egyik oldal azt mondja, hogy ne legyenek katonák, ne legyenek garanciák, a másik oldal pedig érinthetetlennek tekinti magát, akkor nincs miről tárgyalni” – így Mustafa Akıncı ciprusi török politikus, a török rész elnöke.

A nemzetközi értekezleten elnöklő António Guterres ENSZ-főtitkár a konferencia szünetében kijelentette, hogy a tárgyalások biztató eredményeket hoztak, de gyors megoldás nem várható.

„Mint a sajtótájékoztatón is elmondtam, jelentős előrelépést értünk el, de még sok munka vár ránk” – jelentette ki António Manuel de Oliveira Guterres portugál politikus, az ENSZ főtitkára.

A török elnök nem vett részt a konferencián, de Isztambulból megüzente, hogy Törökország kihagyásával nincs megoldás a ciprusi válságra.

„A görögöknek 950 katonájuk lesz, nekünk 650. Ez így folytatódik ezután is. Az fel sem merülhet, hogy a török csapatok teljesen kivonulnak a szigetről. Erről korábban is beszéltünk. Ez csak akkor kerülhet szóba, ha mindkét oldal teljesen kivonja csapatait” – szögezte le Recep Tayyip Erdoğan, Törökország köztársasági elnöke.

A görög junta 1973-ban Görögországhoz akarta csatolni a szigetet, ami miatt török katonák érkeztek Ciprusra: azóta tart a sziget megosztottsága.