Forradalom zajlik a latin-amerikai országokat a spanyol gyarmati függés alól felszabadító forradalmárról, Simon Bolivárról elnevezett országban.
Bolívia elnöke Evo Morales megnyerte ugyan az október 20-i elnökválasztást, de az ellenzék szerint ezt csalással tette, és erre bizonyítékok is rendelkezésre állnak.
Az ellenzéki tüntetőkhöz idővel rendőrök is csatlakoztak. Evo Morales elnök már a hadseregre sem számíthat.
A fegyveres erők a demokratikus rend és a törvények alapján védelmezi honfitársainkat. Ezért megerősíthetem, hogy sosem fogunk szembeszállni azokkal, akiknek a védelmezése kötelesség számunka - közölte a fegyveres erők főparancsnoka, Williams Kaliman, kategorikusan kizárva annak lehetőségét, hogy a katonákat a rendőrök elleni fellépésre utasítsa.
A tábornok politikai megoldást sürgetett, de erre aligha van már esély. A parancsot megtagadó katonákat elnök puccsistának mondja.
A bolíviai nép és az egész világ előtt szeretném felfedni a helyzetet, jelenleg ugyanis egy államcsíny zajlik. Az elmúlt szavazáson több mint 60%-al demokratikus módon megválasztott kormány ellen, az egyszerű emberek ellen és az őshonos vidéki lakosság ellen puccsot hajtanak végre - közölte az indián származását büszkén vállaló Evo Morales elnök, nemzetéhez indított beszédében.
A külföldi támogatásban reménykedő elnök segítségére dél-amerikai baloldali politikustársai siettek. Luiz Unacio Lula da Silva és Dilma Roussef volt brazil elnökök, Ernesto Samper volt kolumbiai elnök és Alberto Fernandez argentín elnök a latin amerikai országok baloldali vezetőinek találkozóján óvatos támogatásukról biztosították ugyan bolíviai kollégájukat, de bolíviai utcákon már az ellenzéki tüntetők és a hozzájuk csatlakozott rendőrök és katonák diktálnak.
A helyzet olyannyira elfajult, hogy tüntetők már elfoglalták az állami televízió és rádió épületét, a dolgozókat elzavarták, az adást megszakították. Evo Morales és családja sem érezheti magát biztonságban. Az elnök húgának otthonát is megtámadták és felgyújtották a tüntetők.
Hír TV