2019. november 22.,
péntek, Cecília napja

Washington két török minisztérium és tárcavezetők ellen vezetett be szankciókat

Hír TV

2019. október 15., kedd 06:40

Két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat hétfőn Washington, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára.

Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint szankciókkal sújtják a török védelmi minisztériumot, illetve az energiaügyi és természeti források minisztériumát, továbbá e tárcák vezetőit, Akar Hulusit és Fatih Dönmezt. A büntetőintézkedések hatálya alá esik Süleyman Soylu belügyminiszter is. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat - áll a pénzügyminisztérium közleményében.

Donald Trump amerikai elnök röviddel a közlemény megjelenése előtt harangozta be a Twitteren, hogy hamarosan aláírja a rendeletet a szankciók bevezetéséről. Megismételte, hogy teljes mértékben "kész gyorsan tönkretenni" a török gazdaságot, ha a török vezetők "folytatják veszélyes és destruktív útjukat". Trump azt is kilátásba helyezte, hogy Washington újra ötven százalékra emeli a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.

Az amerikai elnök szerint rendelete lehetővé teszi a "pótlólagos, erőteljes" szankciók bevezetését azok ellen, akik súlyos emberijog-sértéseket követtek el, akadályozzák a tűzszünet betartását és a menekültek hazatérését, erőszakkal küldték haza a menekülteket vagy veszélyeztették a békét, biztonságot vagy stabilitást Szíriában. Trump leszögezte, hogy a török katonai offenzíva kockára teszi a polgári lakosok életét, veszélyezteti a térség békéjét, biztonságát és stabilitását. Az amerikai elnök megismételte, hogy kivonja az Északkelet-Szíriában maradt amerikai katonákat, és csak egy kis létszámú kontingens maradt Dél-Szíriában, hogy folytassa az Iszlám Állam maradványainak felszámolását.

Időközben az amerikai elnök alá is írta a rendeletet, Mike Pence alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy Trump beszélt telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és felszólította őt, hogy haladéktalanul vessen véget a hadműveleteknek Szíriában. "Az Egyesült Államok nem adott zöld jelzést a szíriai behatolásra" - szögezte le Pence, aki szerint Erdogan ígéretet tett arra, hogy a török erők nem fogják támadni a kurdok térségbeli fellegvárát, Kobane városát.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben bejelentette, hogy a jövő héten felkeresi a NATO brüsszeli központját. Nyomást fog gyakorolni a tömbbeli szövetségesekre, hogy kollektív és egyoldalú diplomáciai, illetve gazdasági intézkedéseket foganatosítsanak Törökország ellen. Esper szerint a török hadművelet szükségtelen és megfontolatlan volt, és az Iszlám Állam feléledéséhez vezethet.

A Financial Times című brit üzleti-politikai napilap azt írta keddre virradóra, hogy a török hadművelet miatt Nagy-Britannia felülvizsgálja a török fegyverszállításokra adott engedélyeket, és leállítja az új engedélyek kiadását. A lap úgy tudja, hogy - bár ezt hivatalosan nem jelentették be - a kormány már utasítást adott erre. Az újság felhívja a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia az elmúlt öt évben 1,4 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket -a többi között harci repülőgépeket, helikoptereket, drónokat, páncélozott járműveket és rakétákat - Törökországnak.

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn luxembourgi tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították Törökországot, hogy azonnal hagyjon fel a hat napja kezdett offenzívájával, és vonja vissza haderejét. Miközben több uniós ország már betiltotta a fegyverszállításokat Törökországnak, a luxembourgi ülésen erről egységes döntés nem született.

Recep Tayyip Erdogan török elnök október 9-én jelentette be, hogy a török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török offenzíva azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban. Trumpot mind a republikánusok, mint a demokraták keményen bírálták, mondván, cserbenhagyta a kurd szövetségeseket.

MTI