Az OSIRIS-REx december 3-án mindössze 19 kilométerre haladt el a felhőkarcoló nagyságú, sziklás, makkalakú égitest mellett, mely a földi élet kialakulásának titkait hordozhatja a tudósok szerint.
A tőlünk 2,25 millió kilométerre található aszteroida sziklás felszínébe ágyazva hidrogén- és oxigénmolekulák nyomait fel fedezték fel az űrszonda műszerei.
Az űrjárművet, melynek küldetése, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról, 2016-ban bocsátották fel. A mintegy 500 méter átmérőjű Bennu nagyjából a Földdel azonos távolságra kering a Nap körül. A tudósok attól tartanak, az égitest a Földnek ütközhet a 22. század végén.
A Naprendszer korai időszakának vízben gazdag ásványait találtuk meg, pontosan ilyen minták után kutattunk
– mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója, az OSIRIS-REx misszió vezető tudósa a Reutersnek adott telefoninterjúban.
Az aszteroidák a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből itt maradt törmelékek. A tudósok úgy vélik, a földtörténet hajnalán a bolygónknak ütköző aszteroidák és üstökösök hozhattak szerves vegyületeket és vizet, amelyek az élet keletkezését lehetővé tették. Az elméletet Bennuról származó minták atomi szintű elemzése támaszthatja alá.
Amikor a misszió hazahozza az anyagmintákat 2023-ban, a tudósok a Naprendszer történetének és evolúciójának információs kincsesbányájához jutnak
– írta közleményében Amy Simon, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.
Az OSIRIS-REx decemberben 1,9 kilométerre közelíti meg a Bennut, belép az aszteroida gravitációs mezőjébe. Ettől kezdve fokozatosan csökkenti a keringési távolságot, végül két méterre közelít a kisbolygó felszínéhez, robotkarja 2020 júliusában el tudja érni és mintákat tud venni belőle. Az űrszonda ezután visszaindul a Földre, kibocsátja a kapszulát, ami a mintákat szállítja és 2023-ban a utah-i sivatagba érkezik meg.
