Hónapok óta nem szerzi be azt a koronavírus elleni oltóanyag mennyiséget az Európai Unió, mint amennyire kötelezettséget vállalt.
A Bizottság azzal magyarázza bizonyítványát, hogy a vakcinát előállító cégek kapacitása véges, és azzal bújt ki a felelősségvállalás alól, hogy állítása szerint a tagállamok szerződtek a vállalatokkal.
A Mediaworks bulvár és magazin üzletágának igazgatója azonban bemutatta a brüsszeli testület által kötött vakcinaszerződéseket, ezzel pedig lebuktatta a Bizottságot.
Ómolnár Miklós leleplező videójából világosan kiderült, hogy nem a tagállamok állapodtak meg a gyártókkal, ahogy azt az EB állítja, hanem Brüsszel kötött szerződést a vállalatokkal, így ezt már nem tudják tovább tagadni.
Az uniós szerv magyarországi képviseletén keresztül reagált a leleplezésre. Míg korábban szóvivőjén keresztül azt állította a bizottság, hogy vakcinákat az uniós tagállamok rendelték, közleményükben most azt írták, hogy a Bizottság mégis kötött megállapodásokat a beszállítókkal, ám ezek az új álláspontjuk szerint csak keretszerződések voltak, a mennyiségi és szállítási szerződéseket már a tagállamok írták alá.
A dokumentumokban szereplő adatok azonban nem nyilvánosak, egyes konkrét adatokat fekete színnel húztak ki. Vagyis bizonyos információkat - úgy mint a vételárat és a szállítási feltételeket - szándékosan nem hajlandó nyilvánosságra hozni a Bizottság.
Brüsszel részleges és ködösítő válaszából továbbra sem derül ki, hogy miért érdeke a brüsszeli bürokráciának eltitkolni a tényeket és letagadni a megkötött szerződéseket.
Az Unió csak akkor tudna tiszta vizet önteni a pohárba, ha nyilvánosságra hozná teljes egészében az összes gyártóval kötött szerződést. Erre azonban továbbra sem került sor.
Jogtalanul támadta Brüsszel Magyarországot, elhibázott az európai uniós vakcinapolitika
A koronavírus elleni Szputnyik vakcinák alkalmazása nagy mértékében hozzájárulnak a magyar lakosság immunizációjához - ezt a külgazdasági és külügyminiszter mondta.
Szijjártó Péter az orosz Russia Today televíziónak adott interjújában óriási hibának nevezte, hogy egyes európai országok ideológiai kérdést csinálnak az oltóanyagok beszerzéséből.
Ezzel magukat hozzák nehéz helyzetbe.
Hozzátette: Brüsszel hazánkat támadta, miközben az Unió vakcinapolitikája az, ami nem kielégítő.
A tárcavezető leszögezte, az emberéletek megmentése és az újbóli nyitás érdekében fel kell gyorsítani az oltási kampányt.
HírTV
Elismerte az Európai Bizottság, hogy szerződtek a vakcinagyártókkal
Tovább dagad a brüsszeli vakcinabotrány - írja a Magyar Nemzet
A kiszivárgott szerződések miatt Brüsszel kénytelen volt elismerni, hogy előzetes beszerzési megállapodásokat kötött az Európai Bizottság a nagy vakcinagyártó cégekkel. A szerződések teljesítésének akadozására azonban továbbra sincs válasza az uniós szervnek.
„Az Európai Bizottság előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá” – reagált az Európai Bizottság (EB) Ómolnár Miklós napokban közzétett videójára. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a Mediaworks bulvár és magazin üzletágának igazgatója
bemutatta a Brüsszel által kötött szerződéseket a felvételen.
Emlékezetes,
Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztos „letagadta”, hogy Brüsszelnek köze van a megállapodásokhoz.
A szerződéseket érzékeny (sensitive) minősítéssel látták el, mintha „titkolni akarnának valamit”.
„Az Európai Bizottság az uniós tagállamok megbízásából és egyetértésükkel kötött előzetes megállapodásokat koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére hat vakcinagyártóval”
– ismerte el az Európai Bizottság magyarországi képviselete.
„Ezek a megállapodások a közös oltóanyag-beszerzés alapvető feltételeit szabják meg. A tagállamok bármelyike dönthetett volna úgy, hogy nem vesz részt ebben a megállapodásban, de egyik sem élt a lehetőséggel” – közölték. „Az uniós szintű előzetes beszerzési megállapodások alapján a tagállamok egyénileg kötik meg a konkrét megrendelési szerződéseket a gyártócégekkel. Az adott államra vonatkozó gyakorlati szállítási és mennyiségi feltételeket ezek a szerződések tartalmazzák” – írták.
Kijelentették továbbá, hogy az EB az általa kötött uniós keretmegállapodásokra vonatkozó átláthatóság híve, a dokumentumok nyilvánosságra hozatala azonban nem rajta múlik. „A szerződéses feltételek bizalmas kezelését a vakcinagyártók kötötték ki üzleti érdekeikre hivatkozva” – próbálta hárítani a támadásokat a Bizottság.
„Jogilag csak szerződéses partnereink hozzájárulásával lehetséges a megállapodásokat nyilvánosságra hozni. Ennek fényében az Európai Bizottság kapcsolatban van a vállalatokkal, […] hogy minél több keretszerződést megismerhessen a nyilvánosság” – áll a közleményben. „Az uniós bizottság a szerződések közül hármat – AstraZeneca, CureVac, Sanofi-GSK – már nyilvánosságra hozott az érintett cégek egyetértésével, bizonyos bizalmas üzleti adatok kitakarásával” – írták.
Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech–Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
