Nyílt, egyértelmű és jelentős érdeksérelem következett be - a külügyi államtitkár szerint az Európai Bizottságnak kötelessége lett volna három nap alatt lefolytatni az eljárást, amit Magyarország és Szlovákia követelt tőlük. Illés Boglárka arra reagált Napi Aktuális című műsorunkban, hogy a bizottság egy hét után jelzett mindössze annyit, hogy vizsgálatot indítanak amiatt, hogy Ukrajna az Európai Uniónak tett vállalása ellenére leállította az orosz kőolaj szállítását.
A tények azok magukért beszélnek. Tehát amit látunk, az az, hogy vannak akik megpróbálják a tényeket tagadni és ahogy említettem vannak üzengetések és mismásolások, pedig a helyzet az teljesen egyértelmű. A helyzet az az, hogy az érintett kőolaj vezetéken, vezetékre vonatkozóan valóban olyan szankciókat, a Lukoil-ra olyan szankciókat léptettek életbe, amely ellehetetleníti, hogy ezt a vezetéket ők használni tudják, igénybe tuják venni és ezen keresztül Magyarországra megérkezzenek a nyersanyagok.
- mondta a külügyi államtitkár, Illés Boglárka.
A külügyi államtitkár hangsúlyozta: hiányolják az Európai bizottság oldaláról a tagországok érdekképviseletét és érdekvédelmét.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletág vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának igazából nem érdeke a korlátozás.
Ukrajnának, hogy mondjam ésszerű keretek között egyáltalán nem áll érdekében korlátozni a Barátság kőolaj-vezetéket. Egyrészt nagy mennyiségű tranzit bevétele keletkezik ezen. Másrészt a Barátság kőolaj-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkező kőolaj feldolgozását követően, az abból készülő üzemanyagból ő részesül az igényei körülbelül 10%-át ebből látja el.
- fogalmazott a Századvég, energia- és klímapolitikai üzletág vezetője, Hortay Olivér.
Hortay Olivér szerint ha nem sikerül megoldást találniuk a feleknek, akkor az az egész közép európai régió üzemanyag ellátását befolyásolhatja.
A kőolaj szállítás leállításával Ukrajna jogot sértett - erről már az alkotmányjogász beszélt.
Azt látni kell, hogy nemzetközi egyezmények, illetve Ukrajna és az Európai unió között kötött társulási szerződés valamint az a tény, hogy egy tagjelölt állam köteles az achi kommunitert, vagyis a közösségi vívmányokat átvenni, ez elég komoly és súlyos jogi kérdéssé minősíti a problémát.
- mondta ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász.
Az európai bizottság nem teheti meg, hogy egy uniós tagállam igényeit, biztonságát és jogait figyelmen kívül hagyja - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
