Az új miniszterelnök feladata lesz egy olyan - feltehetően ismételten - kisebbségi kormány megalakítása, amely képes túlélni a többségben lévő ellenzék újabb bizalmatlansági eljárásait, és összeállítani a jövő évi költségvetést, amellyel egyelőre nem rendelkezik Franciaország. A költségvetési helyzet gyors kormánydöntéseket követel, ugyanis szakértők szerint az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalék sem.
A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg kilenc nappal ezelőtt bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
Az alig három hónapja kinevezett Barnier-kormány elleni bizalmatlansági indítványt kezdeményező két párt közül a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) bejelentette, hogy Francois Bayrou kormánya ellen is azonnal bizalmatlansági indítványt kezdeményez, miután nem a baloldalról választott új kormányfőt a köztársasági elnök. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) nevében Jordan Bardella elnök viszont jelezte, hogy "a priori nem lesz bizalmatlansági indítvány" az új miniszterelnökkel szemben, de a franciák vásárlóerejét gyengítő költségvetési tervezet esetén a leendő kormánytól is megvonják a bizalmat.
Az államfő kedden már találkozott a párt- és frakcióvezetőkkel a kormány támogatásának kiszélesítése érdekében, a találkozóra azonban az RN nem kapott meghívást, az LFI pedig elutasította azt.
Fotó: Benjamin Girette/Bloomberg - Getty Images
