A nemzeti érdekek győzelme
A legutóbbi EU-csúcs a nemzeti érdekek és a brüsszeli elit közötti, egyre élesedő harc új fejezetét hozta el. A közös álláspont szerint az esemény legnagyobb vesztese Ursula von der Leyen lett, akinek kulcsfontosságú kezdeményezései futottak zátonyra a legerősebb tagállami vezetők ellenállásán. A csúcs egyértelmű üzenetet küldött, a bürokrácia helyett a választói akarat érvényesül.
A magyar győzelem: a vétójog életben marad
Orbán Viktor miniszterelnök ismét sikeresen védte meg a magyar szuverenitást. Brüsszel, Von der Leyen vezetésével, régóta próbálja felszámolni a tagállami vétójogot, különösen az uniós bővítés kérdésében. A kormányfő azonban határozottan szembeszállt ezzel a törekvéssel, kiemelve, hogy a vétójog az utolsó fék a Brüsszel-központú birodalmi politika ellen.
"A vétójog eltörlésének minden kísérletét lesöpörtük az asztalról! A magyar miniszterelnök ezzel biztosította, hogy az új tagállamok felvételét érintő, sorsdöntő kérdésekben a nemzeti parlamentek beleszólása megmaradjon."
A drónfal zátonya: Orbán után Macron és Merz is nemet mondott
A francia Emmanuel Macron és az új német kancellár, Friedrich Merz közösen tettek pontot egy másik, Brüsszel által erőltetett, vitatott terv végére, elgáncsolták az úgynevezett európai drónfal ötletét. Ez a kezdeményezés, amelyet a Bizottság szeretett volna megvalósítani, nagy költségeket és bizonytalan eredményeket ígért. A francia-német tengely, szakítva az Ursula von der Leyen-féle kollektív védelem elképzelésével, a nemzeti védelmi kapacitások megerősítése mellett érvelt.
A három vezető – Orbán, Macron és Merz – ezen közös kiállása világos, az EU vezetése nem Brüsszelben dől el, hanem a tagállami fővárosokban. A csúcs megerősítette azt a narratívát, hogy a nemzeti érdekek képviselői átveszik a kezdeményezést, ezzel pedig lezárulhat a brüsszeli bürokrácia túlzott hatalmának korszaka.
