25 politikai csoportosulás jelezte részvételi szándékát a most szombaton esedékes választásokon (eredetileg Ondrej Matej listavezetésével A Jobboldal Hangja nevű párt is részt vett volna a választáson, de 2020. február 20-án visszaléptek a Szabadság és Szolidaritás – SaS – javára). Ettől többen csak 2012-ben indultak a parlamenti választáson, akkor 26 párt állított jelöltlistát.
A 2016 márciusában tartott legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson 8 politikai formáció jutott be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba. Ezek a pártok egy, az időközben szétesett jobbközép Háló (Siet) nevet viselő párt kivételével a 2020-as voksoláson is indulnak.
Felmérések és elemzői vélemények szerint az indulók közül hétnek lehet valós esélye arra, hogy megszerezze a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százaléknyi szavazatot.
A legfrissebb felmérések (AKO és Focus) szerint a szlovák parlamentbe hét párt, mozgalom és koalíció jutna be. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű ellenzéki mozgalom vezet. Az Igor Matovic vezette jobboldali OLaNO a felmérés szerint a választók 19,1 százalékának a támogatására számíthat szombaton – 2019 októberében még 5,8 százalékon állt a támogatottsága. A szlovákiai pártok népszerűségi listáját másfél évtizedig uraló Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormánypárt a második helyen végezne 15,6 százalékkal (Peter Pellegrini miniszterelnök a listavezető) –, mely októberben még 20,1 százalékos támogatottsággal rendelkezett.
A harmadik pozíció a sajtó által szélsőjobboldalinak, radikálisnak nevezett Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárté (Kotleba – Ludová strana Nase Slovensko) 9,8 százalékkal, Marian Kotlebával az élen (októberben 12,3%).
A támogatottsági lista negyedik helyét a Progresszív Szlovákia-Együtt koalíció (PS/Spolu) 9,4 százalékkal (októberben 12,7%), ötödik helyét Család Vagyunk párt 7,2 százalékkal (októberben 5,9%), a hatodik helyét pedig a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt 7 százalékkal foglalná el (októberben 6,7%), míg hetedikként az Andrej Kiska exállamfő vezette Az Emberekért párt jutna be a parlamentbe 6,6 százalékkal (októberben 12%).
Az utolsó felmérések szerint a kormánykoalíciós Most-Híd párt mellett nem kerülne be az új parlamentbe a szintén kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem. Az elsősorban a magyar szavazatokkal számoló Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) és a Most-Híd párt támogatottsága a felmérésben a parlamenti küszöböt jelentő öt százalék alatt maradt.
A közös magyar lista összeállításáról az ősz folyamán folytatott ötpárti egyeztetések kudarcba fulladtak. Így a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező két politikai erő, a tisztán magyar Magyar Közösség Pártja (MKP), illetve a Most-Híd szlovák magyar vegyespárt, nem közös listán, hanem néhány köréjük csoportosuló törpepárttal együtt indul. Az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás egy választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás néven létrehozott formáció listáján indul, Bárdos Gyulával az élen. Az Érsek Árpád-féle Most-Híd viszont a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), valamint egy szlovák törpepárt, az Esély (Šanca) és a Szlovákia Roma Kezdeményezése (RIS) nevű politikai csoportosulás jelöltjeit engedte fel a listájára.
Magyar szempontból az a tét, hogy lesz-e magyar képviselő a pozsonyi parlamentben. Míg szlovák nézőpontból meg az, hogy lesz-e olyan erő, amelyik képes lesz a kormányalakításra: „Ha mi azt akarjuk, hogy legyen jövőnk, és magyar jövőnk legyen a saját szülőföldünkön, akkor nekünk képviseletre van szükségünk, és összefogásra van szükségünk. Mi az első lépést ezzel a csapattal, ezzel a jó programmal megtettünk, ha ehhez megkapjuk a választók támogatását, akkor biztos vagyok benne, hogy a következő időszak nem az egymással szembenállásról, nem az árokásásról, hanem az összefogásról fog szólni” – mondta Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás pártjának listavezetője.
Zuzana Čaputová államfő szerint a választásokon való részvétel nem csupán a társadalmi összetartozás, hanem a modern hazafiság kifejezésre juttatása is: „Éljünk a jogunkkal, a lehetőségünkkel, és szavazzunk. Ne engedjük, hogy elvegyék a kedvünket, hogy megfélemlítsenek, hogy viszályt keltsenek köztünk, bízzunk magunkban. Gondoljunk arra is, hogy a választások nem az út végét, hanem egy új időszak kezdetét jelentik. A választások után is ugyanazt a levegőt fogjuk szívni, ugyanitt fogunk élni és közösen építeni a jövőt.”
Čaputová szerint ennek a választásnak a legfontosabb tétje és lehetősége az, hogy az állam visszaszerezze a közbizalmat. Úgy véli, az új kormánynak komoly elvárásoknak kell majd megfelelnie, ezzel kapcsolatban türelmet és együttműködést kért.
Ha olyan társadalomban szeretnénk élni, amely megfelel az elvárásainknak, a követeléseinknek és a vágyainknak, morális kötelességünk élni a választójogunkkal. Minden aktív választó személyesen is hozzájárulhat ahhoz, hogy igazságos és büszke országunk legyen, egy olyan Szlovákia, amely mindannyiunk otthona.
Az államfő emlékeztetett, hogy a szombati lesz a tizedik szabad választás 1989 novembere óta.
A legfontosabb mind közül valószínűleg a '90-es évek végi választás volt, amikor világosan kiálltunk a szabadság és a demokrácia értékei mellett, egyszersmind pedig döntöttünk Szlovákia külpolitikai irányultságáról is. Bízom benne, hogy ez a társadalmi konszenzus a mostani választások után is megmarad.
