Tíz évvel ezelőtt Magyarország 28. - vagyis a legutolsó - helyen állt az európai uniós tagállamok között a gazdasági növekedés üteme szempontjából, a tavalyi év végére azonban az első helyre kapaszkodott fel - fejtette ki a külügyminiszter a fórum azon szekciójában, amelynek a címe "A fejlődés újraértelmezése" volt.
Amikor a kormány 2010-ben hivatalba lépett, Magyarország a gazdasági csőd szélén egyensúlyozott - húzta alá, hozzátéve, a kormány előtt két út állt ekkor: biztonságra törekvő módszerek segítségével dolgozni a túlélésért, vagy az "unortodoxnak" nevezett, bátrabb gazdaságpolitikán keresztül a korábbinál jobb gazdasági teljesítményt megcélozni a válságot követő időszakra.
A merész gazdaságpolitika, amely kéz a kézben járt a gyors ütemű technológiai változásokkal, merőben más hozzáállást követelt az állam részéről - szögezte le.
Magyarországon bevezették az egykulcsos adórendszert Európa legalacsonyabb adóival, amelyek kulcsfontosságúak voltak abban, hogy mára Magyarország tudja felmutatni a legnagyobb arányú gazdasági növekedést az Európai Unióban - mondta.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány stratégiai döntést hozott, miszerint folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat a fizetések emelkedésével párhuzamosan, a digitális korszakba lépve ugyanis a munkáltatók egyre magasabban képzett munkavállalókat alkalmaznak, ami a fizetések növekedését vonja maga után.
Az adópolitika fontossága mellett a miniszter hangsúlyozta a bevezetett duális képzését, azon keresztül ugyanis a vállalatok szerepet kapnak a középiskolai tanterv kidolgozásában is, a diákok pedig az iskola elvégzésekor versenyképes tudással rendelkezhetnek.
Magyarország az ötödik generációs (5G) távközlési rendszer egyik európai központjává kíván előlépni, ennek fontos lépéseként néhány hónappal ezelőtt Budapest belvárosában elindították az 5G szolgáltatást, a brit Vodafone és a kínai Huawei pedig közösen dolgozik az 5G infrastruktúra teljes magyarországi kiépítésén - mondta, megjegyezvén, hogy Magyarország nem tesz különbséget nemzetiségi alapon a cégek között, így a Huawei kínai telekommunikációs óriás beruházásait is örömmel fogadja.
A külügyi tárca vezetője kitért a keleti nyitás politikájára, rámutatva: a magyar kormány felismerte, hogy a világgazdasági változásokra a Kelet legalább akkora hatást gyakorol, mint a Nyugat.
A kormánypolitika eredményeit sorolva megemlítette, hogy Magyarországon tavaly létrejött új munkahelyek 38 százalékát kínai, koreai és japán beruházások teremtették meg, a Bank of China Budapestet választotta regionális központjának helyszínéül, Magyarország az európai uniós tagállamok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út elnevezésű kínai globális gazdasági-infrastrukturális projekthez, továbbá csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.
Mindazonáltal - tette hozzá - míg a magyar kormány tisztában van a globalizáció folyamatával, továbbra is a nemzeti érdeket tartja szem előtt, ennek megfelelően a kedvező adókulcsok mellett arra helyezi a hangsúlyt, hogy jó kapcsolatot ápoljon a világgazdasági változások ütemét diktáló régiókkal.
Hongkong remek lehetőségeket kínál a magyar vállalatoknak
Hongkong remek üzleti és kereskedelmi lehetőségeket kínál a prémium termékeket és szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalatoknak - nyilatkozta Szijjártó Péter miután megbeszéléseket folytatott a hongkongi kormányzóval, valamint a kereskedelmi és gazdaságfejlesztési, illetve a pénzügyminiszterrel.
A magyar külügyi tárca vezetője aláhúzta: Hongkongban különösen nagyra értékelik azt a józan észre alapuló magyar külpolitikát, amelynek alapján Magyarország nem kíván beleszólni más országok belügyeibe. A kiválóan alakuló kétoldalú gazdasági együttműködést igazolja az az eredmény - mondta -, hogy a Magyarország és Hongkong közötti kereskedelmi forgalom a tavalyi év végére meghaladta az 1,2 milliárd dollárt (361 milliárd forint), ezáltal Hongkong - Kínát, Koreát és Japánt követve -, Magyarország negyedik legnagyobb ázsiai partnerévé lépett elő.
A Hongkong kínálta előnyök között a miniszter kiemelte, hogy a városban alig vannak nem vámjellegű akadályok, ráadásul a vámeljárások is kifejezetten gyorsan zajlanak.
Mivel a 7 millió lakosú városban 63 Michelin-csillagos étterem működik, ezért jelentős a kereslet a magyar prémium minőségű élelmiszerekre - mutatott rá Szijjártó Péter, - számos helyi étteremben kóstolhatóak már magyar mangalica húsból készült fogások, illetve magyar borok.
Magyarország már több termékcsoportra, köztük a sertéshúsra, baromfira, illetve marhahúsra is megkapta az exportengedélyeket - emlékeztetett a tárcavezető -, ez a kör pedig hamarosan a bárányhússal és kecskehússal bővül majd, aminek köszönhetően a magyar prémium minőségű élelmiszeripari termékek exportpiaca tovább növekszik.
A miniszter elmondta: a kínai kormányzat, valamint Hongkong és Makaó kormányzatai jelenleg egy, a kelet-kínai térség fejlesztését célzó nagyszabású projekten dolgoznak, amihez olyan beszállítókat keresnek, akik biztonsági szempontból tudják garantálni a helyi államigazgatási és vállalati működést, ennek kapcsán pedig komoly érdeklődés mutatkozik a magyar kiberbiztonsági eljárásokra és technológiákra. Az egyik legjelentősebb magyar kiberbiztonsági vállalat ennek a kelet-kínai térségfejlesztésnek a hivatalos beszállítójává vált - ismertette.
Az egyetemközi együttműködésről szólva, amelyet a kétoldali kapcsolatok alapjának nevezett, a tárcavezető elmondta: négy magyar egyetem talált eddig együttműködő partnerre a városban, ennek köszönhetően pedig folyamatos kutatói és hallgatói csereprogramok működnek a felek között.
Hongkong és Magyarország között az államközi kapcsolatok minden lehetőséget megnyitnak a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődése előtt - összegezte a kétoldalú kapcsolatok helyzetét a miniszter.
Szijjártó Péter hétfőn Hongkongban egyebek mellett megbeszéléseket folytatott Carrie Lam hongkongi kormányzóval, Edward Yau kereskedelmi és gazdaságfejlesztési miniszterrel, Paul Chan pénzügyminiszterrel, valamint Peter Lammel, a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács (HKTDC) elnökével, és Jang Ji-zsujjal, a kínai külügyminisztérium hongkongi ügyvivő biztosával. A magyar külügyi tárca vezetője emellett felszólalt az Ázsiai Pénzügyi Fórumon, továbbá előadást tartott a Kínai Általános Kereskedelmi Kamara (Chinese General Chamber of Commerce, CGCC) vállalatvezetőinek befektetői szemináriumán.
MTI
