Tüntetők néztek farkasszemet a parlamentet védő rendőrökkel Kijevben. A maszkos fiatalok megpróbáltak behatolni az épületbe. Kövekkel és füstgránátokkal dobálták a törvényhozást védő rendőröket. Az ablakokat légpuskákkal lőtték ki.
A szélsőjobboldali pártok letagadták, hogy a rendbontók az ő támogatóik lettek volna, pedig a zavargás a nacionalista Szvoboda párt demonstrációja után tört ki, amit szintén a törvényhozás közelében tartottak. Az ukrán belügyminiszter szerint provokatív akcióról lehet szó. Az orosz kormány ugyanis a kijevi szélsőjobboldali veszéllyel igazolja a kelet-ukrajnai beavatkozást. A moszkvai vezetés közben már arról beszél, hogy az importtilalom bevezetése után hosszú távú tervet dolgoz ki a nyugati szankciók ellensúlyozására.
– Sok intézkedést kell meghoznunk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat ezekkel a törvénytelen korlátozásokkal szemben. Ebbe sok erőforrást fektetünk. Ez minden bizonnyal egy hosszú távú program lesz, és már elkezdtük a végrehajtását. A cél nem az, hogy egy-két évig túléljünk, hanem hogy többé ne kerülhessünk ilyen helyzetbe – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A Kreml hosszú távú stratégiájának része a keleti gazdasági kapcsolatok erősítése. Dmitrij Medvegyev orosz és Li Ko-csiang kínai kormányfő hétfőn harminc évre szóló gázszállítási szerződést írt alá. Az egyezmény szerint Oroszország 2019-től kezdve évente 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínába. Azt nem közölték, hogy köbméterenként milyen áron kapja majd a gázt az ázsiai ország, de a szerződés összesen négyszázmilliárd dollárról szól. A két miniszterelnök több atomenergetikai, kereskedelmi és pénzügyi egyezményt is kötött. Az orosz és kínai külkereskedelmi bank például összefog a közös projektek finanszírozására.
