Az elmúlt hetekben igencsak ingadoztak a pártszimpátiák alakulásai. Volt olyan pillanat, amikor úgy tűnt, Petro Porosenko volt államfő és Julija Timosenko korábbi miniszterelnök is a parlamenten kívül reked, ami politikai nyugdíjazásukat jelentené. Ám a hajrára erősödni tudtak, s ha hinni lehet a közvélemény-kutatóknak, szinte biztosan ott lesznek az új parlamentben is, de befolyásuk várhatóan csekély lesz. Ami nem változott az elmúlt hetekben, az a Zelenszkij-féle Nép Szolgája párt magas támogatottsága. Pártlistás győzelme garantált, a kérdés csak az, negyven vagy ötven százalékhoz lesz-e közelebb a rá adott voksok aránya.
Miután Ukrajnában vegyes a választási rendszer, a közvélemény-kutatások előrejelzéseiből egyelőre nehéz megtippelni a 450 fős parlament végleges összetételét, mert 225 mandátum egyéni körzetekben dől el, s itt garantáltan nem fognak visszaköszönni a pártlistás arányok.
Melinda Hering, az UkraineAlert blog szerkesztője nem mond újat azzal, amikor kijelenti: Zelenszkijnek a választások után nehéz lesz egyben, közös platformon tartani a pártját. A Nép Szolgája ugyanis legalább három csoportból tevődik össze: egyrészt Zelenszkij show-biznisz köreiből származók, másrészt a közvélemény kívánságára a korrupció elleni harc aktivistái alkotják, de ott vannak még Igor Kolomojszkij oligarcha emberei is. Mind-mind más elvekkel, célokkal és főként érdekekkel.
Az elemzők többsége abban egyetért, Zelenszkijék abban az esetben is koalíciós társat keresnek majd, ha esetleg egyedül is képesek lennének a 226 fős parlamenti többség létrehozására. A lehetőségei azonban eléggé szűkek. Porosenko pártjával kizárt az együttműködés, hiszen Zelenszkij saját kampányát is a volt elnök démonizálására építette fel. Marad tehát a Haza (Batykivscsina) és a Hang (Holosz). Előbbi vezetője, Julija Timosenko már fel is ajánlkozott, de a Nép Szolgája nem reagált rá.
Akárhogy is van, július 21-e után leszünk csak okosabbak. Addig viszont szurkolhatunk, hogy továbbra is maradjon magyar képviselő az ukrán törvényhozásban. Listán egyik párt sem biztosított esélyes helyet a magyarság képviselőinek, bár folytak bizonyos tárgyalások a Nép Szolgájával és a kisebbségbarát politikát ígérő Ellenzéki Platformmal, de ezek nem vezettek eredményre. A helyzetet és az esélyeket nehezíti, hogy a Központi Választási Bizottság törvénysértő módon megsemmisítette a korábban még létező magyar többségű választókerületet, s úgy rajzolta át a hat kárpátaljai egyéni körzetet, hogy egyikben se legyen többségben a magyar ajkú szavazópolgárok száma. Ennél fogva bravúr kell a bejutáshoz, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) összefogásának köszönhetően három körzetben magyar jelöltek is indulnak: Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Barta József, a KMKSZ és a megyei önkormányzat alelnöke, valamint Tóth Miklós, a megyei tanács magyar frakciójának képviselője, az UMDSZ vezetőségi tagja.
Magyarellenes kampány
A kampányhajrában megszaporodó provokációk egyike, hogy Rezes Károlynál, a megyei tanács magyar frakciójának vezetőjénél házkutatást tartottak kommandós rendőrök. Az akció miatt az UMDSZ Volodimir Zelenszkijnek és a főügyésznek címzett nyilatkozatban tiltakozott, s kérte a hatósági túlkapás azonnali kivizsgálását. A központi ukrán sajtó a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott anyagi segítséget rosszindulatúan úgy igyekezett beállítani, mintha azt a KMKSZ elnöke tenné zsebre. A kulturális szövetség ellen pedig azért indítottak ügyészségi eljárást, mert hetilapjuk címoldalának választási térképén a magyar nemzeti lobogó színeivel kiemelve ábrázolták a magyar érdekeltségű három egyéni választókerületet. Kijevből pedig Íjgyártó István magyar nagyköveten keresztül üzentek Budapestnek, kifejezve rosszallásukat, amiért a választási kampányban több magyarországi politikus, köztük Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Kárpátaljára látogatott.
